Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A MADÁR

A festett bútorokkal rokon díszítményvilágban jelennek meg a madarak a 18-19. századi festett templomi bútorzaton. A magyarvistai templom berendezését 1765-ben Umling Lőrinc festette, padjain virágtövek tetején ülő madarat ábrázol, amely néhol körtét tart a csőrében. A kovácshidai templom 1830 körül készült karzatmellvédjén íves keretbe foglalt virágtövet festett Gyarmati János vajszlói mester, szintén páros madárral. A fentiekkel rokon kompozíciót mutatnak a szennai, a drávaiványi és a kórósi templom virágtöves-páros madaras táblái is

1 (37-39. kép). Fafaragás, pásztorművészet A madár a magyar pásztorművészetben feltűnően gyakori motívum. Megállapítható, hogy az e műfajban egyébként is gyakori figurális ábrázolások között is a madár a legáltalánosabb. Megjelenését a pásztorfaragásokon néhány hagyományos kompozíciós sémába sorolhatjuk be (40-41. kép). Első típusnak a virágtőhöz kapcsolódó, általában páros madárábrázolást tarthatjuk. A virágtő alatt, vagy olykor ágai között felbukkanó páros madár gyakori a pásztorfaragásokon, sótartón, tükrösökön, gyufatartón, borotvatokon egyaránt. E kompozíciós séma hagyományai azonban sokszor annyira feledésbe merültek már, hogy az ábrázolás sokféleképpen módosulhat: eltörpül vagy eltűnik a virágtő, csak a két madárka néz szembe; máskor a virágtő ágain nem szimmetrikusan helyezkednek el a madarak; olykor a két szembenéző madár évszámot vagy éppen a koronás magyar címert fogja közre.

146 A pásztorművészet tárgyain számszerint leggyakoribb a szájában virágos ágat tartó madár motívuma. Ezek megjelenítése is rendkívül széles skálán mozog, az egészen jelzésszerű, vázlatos vagy stilizált ábrázolástól a részletező, díszes, olykor kiemelkedően 40^f]. kép. Spanyolozott tükrösök (Somogy m. 19. század második fele) 145 Vö. Tombor Ilona 1968. 33., 34., 39., 55. kép, valamint Marosi Ernő 1975. 63. 146 Vö. Bátky Zsigmond-Györjfy István-Viski Károly 1928.; Malonyai Dezső I—II. 1907-1912.; Ortutay Gyula I—II. 1941.; Fél Edit-Hofer Tamás 1975.; Domanovszky György I-II. 1981., valamint Manga János munkái