Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A SELLŐ

194. kép. Cserép függönygombok (Hódmezővásárhely, Csongrád m. 19. század vége) rek tükröst díszítő spanyolozott sellőnek. Itt szintén egyfarkú, aszimmetrikus sellőalakot ábrázolt az ügyeskezű faragó. A csodalény - a népművészet hagyományainak megfelelően - mindkét kezében virágos ágat tart, rajta madárka ül

450 (190. kép). Különleges, egyedi tárgynak tekinthetjük a függönygombként használatos ólommázas cserépből készült sellőfigurákat, amely Hódmezővásárhelyen és Tótkomlóson a 19. század második felében volt divatban. Az asszony figura karjában szintén halfarkú csecsemőt tart, párja pedig férfisellő (194. kép). Ezek arra szolgáltak, hogy párosan az ablak két oldalán elhelyezve szalaggal hozzájuk kössék a széthúzott függönyszárnyakat. Az Alföldön díszes borotvatartókon is megjelenik a sellő alakja. Egy 1842-ből való példányon a sellő keresztet visel a fején

451 (195. kép). 195. kép. Borotvátok (Nagykunság, 1842.) 450 Fél Edit-Hofer Tamás 1975. 326. kep 451 K. Csilléry Klára 1981. 438.