Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A HAL

mennyezettábláján 1736-ban készült ábrázolása, valamint Szilágysomlyó. A kisnaményi templom 1755-ös, azóta elpusztult mennyezetén Rómer Flóris a felmérés során „pontyokat, keszegeket" vélt felfedezni.

431 Az abonyi református templom 18. század eleji festett tábláján három egymással párhuzamosan ábrázolt halat látunk.

432 A maksai 1766os kazettán halak és szirének alkotnak kört. Rombusz alakú keretben a noszvaji menynyezetdeszkákon is volt két hal.

433 A csengersimai templomban (1761) egy virágtő társaságában stilizált delfinek láthatók. Szentgericén (1670) is virágba harapó halakat festettek egy táblára - talán a delfinek mintájára. A gyügyei templomban (1767) Tombor Ilona megfogalmazása szerint „másutt nem látott kép egy cápához hasonló nagy hal, mellette három kisebb hal"

434 (178-181. kép). A madocsai református templom díszítményei között található halábrázolás konkrét magyarázatára - a szimbolikus eredeten, az egyházi példázattal való magyarázaton túl - tanulságos bizonyítékot talált Fél Edit és Hofer Tamás:

435 A madocsai reformátusok azért örökítették meg templomukban egy ponty alakját, mert a „Madocsai halas tavak árendása, Budai Polgár Kratz Pál Ur" katolikus létére az egyik halastó jövedelmét a református templom építésére adományozta, s ez a tó olyan nem várt gazdag hasznot hozott, hogy a templomépítést folytathatták, és a korábbi kölcsönöket is visszafizethették. „Többen óhajtották, hogy egy kőbe metzett ponty helyeztessék valahova a Templom falába, hogy ez a maradékot emlékeztesse ezen különös isteni kegyelemre." 182. kép. Halászláda (Baja, 1891.) 430 Vilhelm Károly 1975. 28. 431 Tombor Ilona 1968. 62. 432 Nóvák László 1982. 143. 433 Tombor Ilona 1968. 29. és Kovács Béla 1965. 152. 434 Tombor Ilona 1968. 64. 435 Fél Edit-Hofer Tamás 1975. 32.