Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

AZ OROSZLÁN

138. kép. Szaru sótartó (Dunántúl, 19. század közepe) kotásoknak, ahol a kicsi felületen egyedi, látványos díszítményvilágot tudott megvalósítani. Kompozíciója általában szimmetrikus felépítésű. A feltehető előképet - a címert tartó két ágaskodó oroszlánt - bátor fantáziával bontotta meg és komponálta újra Hodó József. A címert páros emberalak tartja, a két szembenéző oroszlán pedig alattuk kapott helyet. Az egész kompozíciót dús virágos ágak fogják közre, melyet általában madarak tartanak a szájukban

3 (139-140. kép). A 19. század közepén a Dél-Alföldön készültek azok a borotvatartók, melyeknek elfordítható fedőlapját szintén heraldikai kompozíciója oroszlánábrázolás díszíti. Az egyik példány egészen hű mása a heraldikai előképeknek, koronás címerpajzsot őriznek rajta az ágaskodó oroszlánok, a háttérben pedig szimmetrikus két zászló lobog. A másik tárgyon viszont a heraldikai előkép egyéni ízű, népi ihletésű átfogalmazásával találkozunk, a nemzeti címert szimmetrikus virágtő ágai ölelik körül, tövüknél szembenéz egymással a két vázlatosan, szinte karikatúraszerűen jelzett két oroszlán

345 (141-142. kép). Jól díszíthető kicsi szabályos felület a gyufatartó is, ahol az előzőek mellett szintén fel-feltűnik az oroszlán képe. Egy híres nógrádi faragó pásztor, Barna János egyik gyufatartóján, egy 4,5 cm-es nagyságú miniatűr remeken egyenesen Dániel és az oroszlánok bibliai példázatát örökítette meg 46 (143. kép). Feltűnik a páros oroszlán a pásztor ivóedények, csanakok faragott díszítményein is, érdekes módon olyan más állatok, élőlények szomszédságában, amelyek a valóságban soha nem élhettek együtt. Egy palóc csanak oldalán például erdőben lépegető vadász, va344 Vö. Fél Edit-Hofer Tamás 1975. 298. és S. Kováts Ilona 1981. 345 Nagy Gyula 1960.510. 346 Fél Edit-Hofer Tamás 1975. 305.