A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Lenkey István: Népi gyógyítás Alsószuhán

Meszes víz „Vittem a fát. Belevágott a szemembe. Véres lett a szemem. Furmankós [Furmangő] bácsi jött ide. Kérdezte: van-e meszetek? Csinálj bele gödröt és önts bele tiszta vizet! Hagyjad, hadd szálljon le. Mikor leszállt a mész, akkor azzal a vízzel borogasd! - Úgy csináltam. Semmi egyebet nem tettem. Helyrejött a szemem." Petrós (helyi szóhasználat a petróleum helyett) víz Az ótvaras (helyi szóhasználattal koszmó) fejet mosogatták vele. Vizelet Általában az emberi vizeletet a kicserepesedett kéz puhítására használták. Hernyó, pók, ha végig mászik az ember bőrén, s akinek „gyenge a bőre, az kipattogzott tőle", vizelettel kellett bekenni, hogy elmúljon. Zsindely Székrckedéses, hólyaghurutos betegnek felmelegített zsindelyre kellett ráülni. Zsír Kenőcsök adalék anyagaként is használták. Általában bekenték a kirepedezett kezet, mellbimbót, kisebesedett lábujjközt. A különböző kenéseknél, masszírozásoknál a gyógyítandó testrészt kenték be, hogy könnyebben csússzon rajta a kéz. Szaliciles zsírral kenték be a bőrkeményedést is. Az évszázadok folyamán az emberi tudásban felgyűlt gyógyító eljárás, gyógyító eszköz kiállta az idők próbáját valamilyen szinten. Alig-alig telik el egy-egy év, hogy egyes növényeknek, eszközöknek sőt olykor eljárásoknak - amelyet még a közelmúltban hatástalannak tartottak - ne találnák meg a tudományos magyarázatát. A népi tudásanyag így válhat a mai orvostudományi ismeretek forrásává. A népi orvoslásnak nemcsak gyógyszereket, hanem gyógyító eljárásokat is köszönhet az orvostudomány. A népi orvoslás éppen ezért nem tartható értéktelen babonának, kuruzslásnak. Éppen olyan értékes része a népi kultúrának, mint a többi hagyomány. Éppen ezért ma se nem üldözendő és kiirtandó, de ugyanakkor érvényes és alkalmazható természetes gyógyrendszerként sem tüntethető fel. A népi orvoslásra vonatkozó anyag összegyűjtése és átmentése a jövőnek éppoly fontos, mint a népi kultúránk bármelyik területe, hiszen népünk életének megelőző századaiból közvetít tudást, ismeretet, megfigyelést az elkövetkezendőnek. III. MUTATÓ [Megjegyzés: A helyi szóhasználat szerinti betegség megnevezéseket alfabetikus rendbe sorolva jelöljük meg azokat a címszavakat az I—II. részekből, ahol előfordulnak.] ájulás - gyöngyvirág álmatlanság - mák aranyér cserép, meleg víz asztma - kakukkfű, lóganaj begyulladt szem - kamilla bőrbetegségek - farkasalma, laposmenta bőrkeményedés - szalicil, zsír cserepes kéz - vaj csipás szem - anyatej csömör - dörzsölés, kenés csuklás - hideg víz daganat - béka darázscsípés - ecet