A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Lenkey István: Népi gyógyítás Alsószuhán

Vereshagyma, vöröshagyma. Allium ccpa „Reggel éhgyomorra egy kis fej vereshagymát egyen meg, tisztítja a tüdőt, a vért." Cukor nélkül ittak hagymahéjteát köhögéskor. A hagyma húsos levelét felmelegítve, megsütve kelésre tették, hogy gyorsabban érjen. Kelésre a hagyma húsos levelébe szappant tettek, hogy rövid idő alatt gyógyuljon, szappan darabbal összesütve tették a „kilisre... az meggyülesztette és ki is fakasztotta". Violagyökér Patikában vásárolták, mert nem volt a faluban senkinek sem. A gyerekek nyakába akasztották cérnaszálra, hogy azt rágja, amikor a foga jön. Vöröshagyma lásd vereshagyma Zab, Avena Gyomorgörcs esetén a beteg gyomrára meleg fedőt és meleg zabot tettek. Zeller, Apium graveolens Ezt kellett enni a férfiaknak, mert ez „fiekőssá" teszi őket. Zsurló lásd bábaguzsaly II. A GYÓGYÍTÁSBAN FELHASZNÁLT ANYAGOK, ESZKÖZÖK, PATIKASZEREK ÉS FIZIKAI BEAVATKOZÁSI GYAKORLAT A gyógyító növények mellett a népi gyógyításban emberi eredetű anyagokkal, állati eredetű termékekkel, használati eszközökkel és tárgyakkal, patikaszerrel és vegyi anyagokkal, valamint egyéb anyagokkal (pl. hó) és fizikai beavatkozási gyakorlattal is találkozunk. Gyűjtésem ezekre tudatosan nem terjedt ki. Mint már fentebb említettem a gyógynövényismeretre vonatkozó gyűjtés mellékterméke a teljesség igénye nélkül. Ezeknek a fennmaradását is éppen úgy, mint a növényismeretet az biztosította, hogy a beteg és az alkalmazó közvetlen közelében megtalálhatók voltak. A hasonló tünetekkel jelentkező betegségeket (pl. kelés, darázsfészek stb.) hasonló módon gyógyították. A gyógyító eszközök, eljárások sokszor behelyettesítődnek egymással vagy/és kiegészítődnek a gyógynövényekkel. Az adatközlők tudásanyagának a legnagyobb része a gyógyító eszközökre és az eljárások ismeretére korlátozódott. Ennek az ismeretanyagnak a tovább hagyományozódására utaló mozzanatokat találunk még ma is, különösen a kisebb betegségek esetén, amellyel esetleg szégyenlenek elmenni a szakorvoshoz. Fizikai behatás (dörzsölés, kenés stb.) esetén nem használnak eszközöket. Azonban az eljárások egy részéhez föltétlen szükség van valamilyen kiegészítésre is: pl. orrvérzéskor nemcsak hanyatt fektetik a beteget, hanem hideg vizes, vagy ecetes vizes borogatást is használnak. A következőkben ábécérendben felsorolom a gyógyításban felhasznált anyagokat, eszközöket, fizikai beavatkozási megnevezéseket és minden esetben szólok az alkalmazásról is adatközlőim elmondása alapján. Alkohol Az alkohol mindenféle szesz összefoglaló neve. Általában a kisüsti szilvapálinkát értik alatta, ugyanis ez csaknem minden háznál megtalálható volt. Nátha, gyomorfájás, menstruációs görcsölés esetén fogyasztották. A másnaposság ellen „kalapkúrát" ajánlottak. A fájós fogon rajta tartották, a kullancsot bedörzsölték vele, hogy ne kapjon levegőt és könnyen kihúzható legyen. Aludttej lásd tej Anyatej Általában a véres, gyulladásban lévő szem kenegetésérc használták. Kisgyermekek esetében a csipás szembe belefejték, és jónak tartották a fájós fülre is. A fülbe néhány cseppet csepegtettek.