A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Bodnár Mónika: Kísérlet a Bódva-völgye néprajzi körülhatárolására

ezekről a városokról, sokkal inkább azért maradtak ki, mert a Cserehát határszélén fekszenek, vagy még inkább azon kívüleső részeknek tudják ezt a területet. Gondolatmenetünket végigvezetve megvizsgálandó még a Galyaság. Ez a terület a Torna és Gömör megye Borsoddal határos része a Bódvától nyugatra, Aggtelek-Rudabánya között. Eredetileg zárt erdővidék volt. Egyes részei karsztosodtak. A filoxéravészig jelentős paraszti szőlőműveléssel bírt. Népi kultúrája - éppen zártságának köszönhetően - számos archaikus vonást őrzött meg. Területéről a 19. század második felétől sokan kivándoroltak Észak-Amerikába.

4 Ezek után tegyünk kísérletet a Bódva-völgye körülírására, meghatározására. A Bódva-völgye tehát magába foglalja az egykori Abaúj, Torna és Borsod megye területén a Bódva folyó mentén létrejött településeket, valamint tágabb értelmezésben a Bódva jobb és bal oldali mellékvizeire települt falvakat. Észak felől természetes határa a Gömör-Szepesi érchegység; kelet-délkelet felől a Cserehát, nyugat felől a Galyaság, délnyugat felől pedig a Sajó-völgye határolja. A Bódva-völgyét a szlovákmagyar államhatár osztja ketté. Ez a határvonal egyben elválasztja Észak-Bódva-völgyét a déli területektől. „A Bódva Abaúj-Torna megye második legnagyobb folyója. Szomolnoktól délre, a bodókai erdőben ered. Útja a megyében egy szabálytalan félkör, amennyiben északkeleti irányát keletire, azután délire, végre nyugatira változtatja. E nyugati irányból majd ismét délnyugatira és déli irányba csap át, majd végre Perkupa környékén hirtelen keletre kanyarodva Borsodba lép, hol hosszú útját megtéve, Ecseg felett szakad a Sajóba" - olvashatjuk a folyó rajzolatáról a Borovszky-féle vármegyemonográfiában.

10 A Bódva forrásától, Stósztól, Stószfürdőtől kiindulva Észak-Bódva-völgyéhez a következő települések tartoznak: Mecendzéf, Jászó a hozzá tartozó Pocskaj, Luciabánya, Hetény telepekkel, Debrőd, Szepsi, Makranc, Bodoló, az Ida-Kanyapta-Bódva összefolyásánál Jánok, majd továbbhaladva a Bódva mentén: Peder, Zsarnó, Tornaújfalu, Horváti, Bódvavendégi. A Bódva jobb oldali mellékvizeinek mentén: a Somodipataknál Somodi, az Áji-pataknál Falucska (Hacava) és Áj. •A Szádellői-patak vagy Szár-patak völgyében Szádellő és Udvarnoki az Almásvölgyben Jablonca, Körtvélyes és Almás. A Torna-patak mentén Görgő, Méhész, Torna - s ezzel vissza is értünk a Bódvához, ugyanis Torna városka a vele azonos nevű patak és a Bódva torkolatánál található. A Bódva folyását követve Bódvavendégi után átlépjük a mai államhatárt, s már Magyarország területén fekszik Hídvégardó, ettől délkeletre a Szent Jakab-patak völgyében, Borsod megye határszélén Tornaszentjakab (Szenyakab), ettől nyugatabbra Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Tornaszentandrás, Tornabarakony található. Visszatérve a főútra és a Bódva folyásához Tornanádaska, Komjáti, Bódvaszilas, Szögliget, Dobódél következnek. Szögligettől északra található az egykori lengyel telephely, Derenk. Ennek közelében, a Ménes-völgyben ered a Ménes patak, amely a Jósvapatakkal egyesülve ömlik a Bódvába. Ez utóbbinak völgyében Jósvafő, Tornakápolna, Színpetri, Szín települések vannak. Szintén a Bódva jobb oldali mellékfolyója a Vízvölgyi patak, amely Varbóctól kiindulva Perkupánál ömlik a Bódvába. Perkupát elhagyva már borsodi területen folyik a Bódva, érintve Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Edelény, Boldva településeket. Az előbbi felsorolás alapján meghúzhatok a határok. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy-egy település ugyanolyan joggal esetleg nem lenne sorolható máshová is. Átmenetek, határesetek természetesen vannak. A kutatás szempontjából mégis fontos, hogy ún. falukataszter álljon a kutatók rendelkezésére, amit természetesen nem szabad mereven kezelni, attól egy-egy történeti esemény vagy jelenség leírásánál - ha a téma szügségessé teszi - el lehet térni, újabb településekkel lehet kiegészíteni azt.