A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Csorba Csaba: Két abaúji nyomda 20. századi történetéhez

HAVASI JENO kocsigyártó és kárpitos MBAUJSZANTO FÓ-ÜT410. Elvállal minden e szakba vágó' munkát u. m. uj és használt kocsik fényezését és kárpitozását, mindennemű bútorok, heverek, matraczok kikészítését; függönyök, drapériák, sztórok. g y érmek ágy-hálók kötését stb. szolid árban elsőrendű kivitelben. lÉVE[EZO-[âP 10. kép. Levelezőlap Havasi Jenő kocsigyártó és kárpitos részére Megfigyelhető, hogy betűkészletük az átlagos vidéki kisnyomdák szintjén mozog. A szedés szép, a díszítés szolid, a reklámgrafikát is jó színvonalon művelték. Ha a megrendelő óhajtotta, többszínű dombornyomásra is vállalkoztak (esküvői meghívóknál). A szikszói nyomda meddig működött, nem tudjuk. 1938-ig nyomtatta a vármegye hivatalos lapját, aztán Kassa visszakerültével a megyei igazgatás a régi székvárosba költözött, s ezt a feladatot is - érthetően - ottani nyomda vette át. Azt tudjuk, hogy 1935-ben Starnberger Vilmos Klein Róbertet szintén szikszói lakost alkalmazta felelős üzemvezetőként a nyomdában.

15 A zsidótörvények következtében mint zsidó tulajdon, vagy megszűnt, vagy más működtette tovább. Sorsának további kutatása elsősorban helyi feladat.

16 Az abaújszántói Forgács Lajos-féle nyomda még 1949-ben is működött, adóalapja háromezer Ft a KIOSZ abaújszántói csoportjának jelentése szerint (1949. május), ugyanannyi, mint az egyik helyi asztalosé ill. mészárosé. Később valószínűleg államosították majd megszüntették. Sorsának kutatása szintén helyi feladat.

17 Érdekes, hogy Abaúj-Torna vármegyéről az 1930-as években három reprezentatív kötet is megjelent, s mindhárom tartalmazott személyi adattárat, amelyben mindazoknak az életrajza, foglalkozása, tevékenységük reklámozása szerepelhetett, akik ehhez adatokat szolgáltattak, ill, az adatok megjelentetését megfizették. Különféle foglalkozási ágak képviselőit találjuk szép számmal ezekben a kötetekben, de sem a szikszói, sem az abaújszántói nyomda tulajdonosának adatai nem találhatók föl bennük. Miért, erre jelenleg nehéz lenne választ adni. Célunk e rövid adatközléssel nem lehetett több, mint az, hogy ráirányítsuk a figyelmet a 20. századi kisnyomdák történetének kutatására. E vonatkozásban a mai Borsod-Abaúj-Zemplén tekintetében a kezdeteknél tartunk, jószerivel csak annyit tudunk, hogy egyáltalán hány nyomda működött, de alapításukról ellentmondó adataink vannak, működésük részleteit homály fedi, megszűnésük időpontja ismeretlen. Miskolc vonatkozásában pl. a Miskolci Ipartestület 1940. nov. 29-én azt jelentette, hogy 17 nyomda működött a városban (ebből egy tulajdonos szüneteltette az iparát). Ennek a fele az 1930-as években alakult, egyetlen egy sem volt közöttük, amelyik az előző századig visszanyúlt volna.