A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Csorba Csaba: Két abaúji nyomda 20. századi történetéhez

kiához kerülése megroppantotta a vármegye gerincét. Az új székhely az a Szikszó lett, amelynek lakossága az ötezret sem érte el. Igaz, ott volt a közeli nagyváros, Miskolc, azonban a megye igyekezett minden tekintetben függetlenedni. Az 1920-as évek elején még azt a veszélyt is alig sikerült elhárítani, hogy Zemplénnel egyesítsék.

2 Szikszó mellett a hasonló nagyságú Abaújszántó számított még jelentősebb településnek. A többi járásszékhely (Gönc vagy Encs) jóval kisebb volt, nem is beszélve a jelentéktelen falvakból kényszerűen központtá emelt más településekről. Érthető, hogy presztizsokokból a vármegye nem miskolci nyomdában készíttette hivatalos lapját (Miskolcon, a Megyei Levéltár csak néhány kötetét őrzi), s Miskolcnál közelebbi nyomdát kerestek általában az abaúji települések is. Abaúj-Torna kényszerű székhelyén, Szikszón 1911 óta működött nyomda: Starnberger Vilmos alapította, közösen Starnberger Márkusszal. 1921-től (Márkusz halálát követően) egyedül működtette, de továbbra is „Starnberger Testvérek" néven, miként erről 1935-ben nyilatkozott a szikszói ipartestület előtt.

3 A Starnberger család jelentős szerepet játszott Szikszó életében: Starnberger Ernőnek 204 holdas birtoka volt, dr. Starnberger Jenő kör- és községi orvosként tett szert népszerűségre. Ernő volt egy időben a szikszói zsidó hitközség elnöke is.

4 Szikszó lakosságának mintegy egyötöde volt zsidó a két világháború közötti időben.

5 A miskolci Stambergerek között két nyomdászt találunk: Starnberger Bernát kereskedő papír- és könyvkereskedését 1886. december 22-én jegyezték be a miskolci iparlajstromba (lakása Széchenyi u. 13.) 1900. szeptember 25-én kapott amerikai gyorssajtó nyomda működtetésére igazolványt. 1912-ben üzletét, nyomdáját teljes tulajdonjoggal átruházta fiára, Starnberger Lipótra. Papír- és könyvkereskedés valamint nyomda mellett könyvkötészetre is kiterjesztették ugyanekkor az üzletkört. A gazdasági válság megroppantotta a vállalkozást. 1929-ben csődön kívüli kényszeregyezségi eljárásra került sor, majd 1930-ban megindult a csődeljárás, sőt a törvényszéki vizsgálóbíró csalárd bukás bűntette ill. vétkes bukás vétsége miatt indított bűnügyi eljárást. Végül 1934. január 25-én bejegyezték a Starnberger cég megszűnését.

6 A miskolci Starnberger Márkusz cég (Lichtenstein u. 28.) az 1930-as években is működött, miként ezt hirdetése és levélpapírja (1932) is igazolja. A könyvnyomdát, könyvkötészetet, könyv- és papírkereskedést magába foglaló céget 1902-ben alapították.

7 A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1933. évi kimutatása szerint 1933-ban Miskolcon a következő nyomdák működtek: Berger Bernát (Lichtenstein József u. 22.), Friedmann Béni (Búza tér 5.), Klein Lajos (Zsolcai kapu 22.), Knopf Henrikné (Lichtenstein József u. 22.), Lichtmann Ferenc (Széchenyi u. 59.), ifj. Ludwig István (Hunyadi u. 13.), Miskolci Könyvnyomda Rt. (Hunyadi u. 2.), Schullehrer Mózes (Belgrád u. 52.), Starnberger Márkusz (Lichtenstein József u. 28.), Standhaft József (Bizony Ákos u. 17.), Steiner Ferenc (Lonovits u. 14.), Schwartz Soma (Széchenyi u.), Universal Nyomdavállalat Kft. (Verbőczy u. 5.). Diósgyőrben ugyanakkor Möller József, Mezőcsáton Rosenblüth Hermann, Keller Béla, Mezőkövesden Pócs Imre, Ózdon az ózdi Nemzeti Sajtóvállalat, Putnokon özv. Gartner Ignácné és Sánta Tapodi Árpád nyomdáját említik. Abaúj-Tornában a szikszói Starnberger Vilmos-féle és az abaújszántói (1897-ben alapított) Forgács Lajos-féle nyomdát vették számba.

s A kutatás szempontjából szerencsére az utóbbi évek selejtezése, rendezés és tematikus kicédulázása után a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratanyaga a miskolci levéltárban könnyűszerrel átnézhető, hasznosítható.

9 A szikszói és az abaújszántói ipartestület anyaga tartalmaz még adatokat a két abaúji nyomdára.

1

" Viszont a Miskolci Kir. Törvényszék cégbírósági iratai között, amelyet 1951-ig terjedően a miskolci levél-