A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)
KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Csorba Csaba: Két abaúji nyomda 20. századi történetéhez
Két abaúji nyomda 20. századi történetéhez A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban több mint egy évtizede a rendező, selejtező, adatgyűjtő, segédletkészítő munkák kapcsán fokozott figyelmet fordítanak az aprónyomtatványokra. Az eredmények nem lebecsülendők. A meglévő aprónyomtatvány-gyűjtemény jelentősen gyarapodott, rendezetten, darabszintű segédletekkel ellátva várja a kutatókat. Az utóbbi időszakban a következő nagyobb levéltári munkálatok eredményeztek jelentős mennyiségű aprónyomtatvány-adatot: A Borsod megyei és miskolci árvaszék selejtezési munkálatai (mezőcsáti részlegünkben), a Kereskedelmi és Iparkamara (Miskolc) selejtezésével kapcsolatos munkálatok, továbbá az építési adatokra irányuló kutatások, melynek során darabszinten kerültek átnézésre nagy terjedelmű fondok. Az országos és a megyei közigazgatás a 18. századtól kezdve egyre nagyobb mértékben használ (készíttet) nyomtatványokat. Másfelől különféle cégek, intézmények, vállalatok, vállalkozások közigazgatási kapcsolódása révén is nagymennyiségű aprónyomtatvány kerül a közigazgatási iratanyagba. Leggyakoribbak, legjellegzetesebbek a céges levélpapírok, továbbá a reklámcédulák, egyes iratokhoz mellékletként kapcsolódó sajtótermékek. A gondot a kutatás számára az jelenti, hogy az egykorú közigazgatási segédletek semmiféle segítséget, támpontot nem nyújtanak az aprónyomtatványok kutatásához. Sőt a mutatók alapján gyanítható anyagok fellelését rendkívül megnehezíti két körülmény: egyrészt az egykori iktatási rendszer nehézkessége és pontatlanságai, másrészt az, hogy a közigazgatási selejtezések révén az anyag meglehetősen hiányos, s gyakran éppen azt semmisítették meg, amire a mai kutatónak szüksége lenne. Az aprónyomtatványok kutatásának egyetlen biztos módja az iratanyag darabonkénti (szálankénti) átnézése. Mivel azonban ez dobozok százainak, iratok százezreinek átforgatását jelenti, pusztán aprónyomtatvány-keresési céllal erre senki sem vállalkozik 20. századi anyagban. Tehát csak más anyaggyűjtésekhez, más munkálatokhoz (selejtezés, rendezés, segédletkészítés) kapcsoltan, mintegy mellékfeladatként képzelhető el nagyobb arányú aprónyomtatvány-adattár létrehozása. Ez természetesen nem jelenti az aprónyomtatványok kiemelését az iratok közül, csak adatgyűjtő lap készül róluk, amely aztán tematikus elrendezésben kutatható, s ennek segítségével visszakereshető a nyomtatott dokumentum. Abaúj-Torna vármegye Trianon előtti iratanyagát Szlovákiában a kassai területi levéltár őrzi. 1919-től kezdődnek csonka Abaúj-Torna iratsorozatai. Tekintettel e terület helytörténetének adatszegénységére, 1990-től megkezdtük a Miskolcon őrzött alispáni iratanyag (44 fm.) szálankénti átnézését és tematikus adatgyűjtő cédulák készítését. Ennek során Szabó Jánosné, aki a gyűjtőmunkát végezte, kicédulázta az aprónyomtatványok adatait is. A munka ellenőrzése során figyeltem fel arra, hogy megmaradtak az 1920-as évekből (1927-ig jutott el eddig a cédulázás az 1938-igJerjedő anyagban) évenként külön palliumokba gyűjtve a helyi nyomdák termékeinek kimutatásai.