A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Jármay Gyula: Orvoslás Miskolcon a 17-18. században. (Eszenyi Miklós bevezetőjével)

Dr. Jármay Gyula (1902-1992) Jármay Gyula 1902-ben született Budapesten neves orvoscsaládban. Egyetemi évei alatt demonstrátor, majd a III. Sz. Sebészeti Klinika tanársegéde. 1931-ben lett a miskolci Erzsébet Kórház igazgatója. 1946-ban politikai okokból (ez annyit jelentett, hogy első felesége Gömbös húga volt) eltávolították a kórházból. Magánszanatóriumot nyitott, majd körzeti orvos, később Ózdon sebész főorvos. 1958-ban került vissza Miskolcra, ahol a Megyei Kórház ellenőrző főorvosa lett. Innen ment nyugdíjba 1969-ben. Tudományos tevékenységgel még egyetemistaként kezdett foglalkozni, kezdetben a szövettenyésztés érdekelte. Később a mellűri gennyedés kérdése foglalkoztatta, új műszereket fejlesztett ki. 1943-ban lett Debrecenben egyetemi magántanár. Nyugdíjazása után kezdett élénken foglalkozni az orvostörténettel. Első orvostörténeti tanulmánya még a harmincas években jelent meg „A görög-római antik kórházak műszerei és berendezései" címmel. Többször kutatott a bécsi levéltárban is. 1979-ben írta vaskos munkáját Miskolc város orvostörténetéről „Metamorphosis nosocomii nostri" címmel. Önéletrajzát 1989-ben írta meg. Haláláig élénk, kitűnő szellemi és testi erőben lévő ember volt. Távoztával nemcsak az orvostudomány, de a történetírás is szegényebb lett. ESZENYI MIKLÓS Az alábbiakban dr. Jármay Gyula eddig meg nem jelent írását közöljük. Orvoslás Miskolcon a 17-18. században Miskolc várost, a hitúj ítást hathatósan támogató Bebek és Perényi családok egy-két évtized alatt reformátussá tették. A tapolcai apátság elpusztítása, a pálos barátok diósgyőri klastromának lerombolása, vagyonuk lefoglalása (az 1544-ben felégetett avasi templom reformvallás szerinti újjáépítése, a Szt. Mihály Alapítvány házának református tulajdonba vétele, a Mindszenti eklézsia elszakadása közigazgatásilag Miskolctól), ezek mind az izzó vallási türelmetlenség jelei. AII. József korabeli kataszteri térkép és telekkönyv szerint az Ispotály utca nyugati részén a 667. II. sz. funduson

1 volt a Xenodochium Reformatorum

2

. Az Ispotály utca neve még 1817-ben is szerepelt térképen. A 18. században Bük András alispán fáradozására a meglévő ispotályt bővítették, ezt a reformáció alatt lecsökkent katolikus családok számának növekedése tette szükségessé. így 287 öles fundust juttatott a Mindszentispotály mellett, annak bővítésére. A 142 éves török hódoltság megállította Miskolc életét. Végvári terület lett, ugyanakkor Kassa, Sárospatak, Tokaj, Putnok virágzóan fejlődött. Aki csak tehette, elhagyta