A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Gavallér Pál: A bányászszerszámok első magyar megjelenése pecséteken

engedne következtetni. Az eredeti pecsét jottányival sem mutat többet meg címerképek tekintetében mint az imént ismertetettek. Véleményünk szerint Nyáry és Faller biztosan nem látta az eredeti pecsétet, Darvasynál nem merünk nyilatkozni határozottan pro és contra. Nyáry átfogó művében a magyar címerhasználat kialakulásának egyik bizonyítékaként illeszti Selmec ezen pecsétjét a megfelelő helyre. Szerintünk rajzolóval készíttetett ábrája után fogalmazta meg az idézett részt. Nem valószínű, hogy tévedünk, ha azt állítjuk: rajzolója sem rendelkezett bányászeszköz-ismerettel, így a pajzstalp címerképében csak kusza vonalakat vélt látni, melyeket persze közölt megbízójával. így állít fel Nyáry két alternatívát (valószínűsíthetően a századokon át alakuló és változó selmeci különböző címerek hatása alá vontán is). Egyfelől az éket és kalapácsot véli, másfelől az ívelt vonalvezetésből is kifolyólag a későbbi pajzstartó sárkányt sejti („felfedezni") a pajzstalpban. Persze ék helyett csákányt említve. Tény viszont roppant óvatossága, mert az ábrájában a pajzstalpat üresen hagyja, megfogalmazásában pedig a „hihetőleg" szavat használja nagyon bölcsen. Egyszerűen így hozza tudomásunkra, hogy nem tud biztosan dönteni. Szerintünk a döntés nyitva hagyása az eddigiekben tovább él a bal sarokban található kis ívelt oldalú háromszög alaknál is, mert erről végképp hallgat. Darvasy már beszédesebb, nála eggyel szaporodik a szerszámok mennyisége. Csákány és kalapács mellé kapát is említ, amivel nyilván a hátsó sarok ívelt oldalú háromszög alakjára utal. Bél Mátyás Notitiájában említi Selmec címerénél a kapákat. Nagyon valószínűnek tartjuk a béli befolyást nála, ami alapján a bal sarok háromszögét ő is kapafejnek minősítette. Más megoldásra nem is tudunk jutni esetében. Kétségtelen viszont az a tény, hogy Nyáry két szerszámának háromra szaporodása azt bizonyítja: ténylegesen vagy nem látta ő sem az eredeti pecsétet, vagy a megtekintés és műve elkészülte között hosszabb idő telvén el, tévedett. Mindenesetre hatalmas mennyiségű okleveles anyagra támaszkodik műve, ezért sem értjük a három szerszám említését. Az a képlet is támasztható alternatívául: Nyáry csákány és kalapács említésére támaszkodva, a bányászati vonatkozás elve alapján és a Nyárynál említés nélkül hagyott háromszög alakzat meghatározásával (ha téves is a deffiníciója) még kiegészítve is látta a címer szerszámkészletét annak kapa gyanánt feltüntetésével. Faller pedig meghagyva a számot, egyrészt bányamérnökként a mundér becsületére vigyázva a csákányt helyesbíti ékre, másrészt a szerszámcímerképeket újrarendezi a pajzsban, nem is akárhogy, csak önkényesen!Neki a lendületesen látványos megfogalmazás és a perspektívák minél „végtelenebb" kiterjesztése a fő célja. Azt tudjuk, hogy Nyáry kalapács-ék együttesének alternatívája hibás, de neki nem róható fel, mivel más alternatívát is állít és mindegyik esetre nyitva hagyja a kérdést. Ha valaki két alternatívában bizonytalan, de nem dönt, az jó. Ha viszont a bizonytalan két alternatívát valaki úgy dönti el, hogy még rosszul is „javítja", akkor azt el kell vetni. Nos Faller a Nyáry által felállított pajzstalpi kalapács és csákány alternatívánál nemcsak a csákány helyett mond jól éket, hanem még „javít" a kalapácsot felbeszélve a pajzs jobb sarkába! Mégpedig azt a kalapácsot, ami az eredeti pecséten nincs is a pajzstalpon, de sehol sem található az egész pajzson sem! - Örökre megfejthetetlen kérdés marad, hogy a mai napig üres jobb sarokban hogy találhatott Faller bányászkalapácsot? Szóba sem jöhet, hogy az ő idejében még volt ott kalapács, csak azóta lekopott! Ezt a pecsétet Faller idejétől talán másodszor vették elő a Magyar Országos Levéltárban, amikor megtekintettem. - Nincs értelme arról sem elmélkedni, hogy a typarium megfelelő helyén volt-e egyáltalán valamilyen ábrázolás? Darvasyhoz hasonlóan Faller is kapaként jelöli meg a bal sarok háromszög alakzatát. A kapát valóban használták a bányászok, de csak kisegítő eszközül a talaj és