A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Kőhegyi Mihály: I. Ferdinánd Balassa Zsigmondnak adományozza a diósgyőri várat (1540)

JEGYZETEK 1. Szabó Károly: Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Bp. 1892. 34.; Anonymus: Gesta Hungarorum. Ford.: Pais Dezső. Bp. 197?. 31., 149. 2. Komáromy József: Jelentés a diósgyőri vár feltárásáról, 1960. Országos Műemlék Felügyelőségi Tervtár 374.; Komáromy József: Diósgyőr vára. Borsodi Szemle, 1961. 6. szám.; Komáromy József: Miskolc élete az Anjouk alatt. Miskolc, 1962. 3. Czeglédy Ilona: Előzetes jelentés a diósgyőri vár 1963. évi feltárásáról. Archeológiai Értesítő, 1964. 229-237'. 4. Czeglédy Ilona: Diósgyőr vára. Bp. 1971.; Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár. Bp. 1988. 5. Sz. Czeglédy Ilona: Jelentések és panaszos levelek a diósgyőri vár XVII. századi állapotáról. HOMÉ 1962-1963. 77-86. 6. Dümmerling Ödön: Diósgyőr vára. Borsodi Szemle, 1958. 3-18. 7. Wenzel Gusztáv: Diósgyőr egykori történelmi jelentősége. Pest, 1872. 20. 8. Wenzel Gusztáv: i. m. 10. 9. Wenzel Gusztáv: i. m. regeszták 191. sz. (1537). 10. OL Pli (Balassa család levéltára) No. 188. A levelet másolta és fordította Pataki Vidor. Közlésre való átengedéséért Czeglédy Ilonának tartozom köszönettel. 11. Balassa Zsigmondról keveset tudunk. Ráadásul a nemzedékrendi táblák hiányosak, az ezekre alapuló feldolgozások zavarosak. Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico geographica divisa in partes quatuor... Wien, 1735-1742. IV. 130.; Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. Pest, 1826. III. 134. ; Lehoczky András: Stemmatographia nobilium familiarum regni Hungáriáé. Pozsony, 1796-1798. I. 20.; Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1865. I. 119. 12. A Fancsy (Fanchy) család a XIV. század elején tűnik fel s a XVIII. sz. elején kihal. Borbála férjétől, Balassa Zsigmondtól végrendeletileg Bozók várát kapta. Budai Ferenc: Magyar Ország polgári históriájára való lexikon. Nagyvárad, 1804-1805. III. 1. 13. A magyar aranyforint volt a középkorban és a XVI-XVII. században a legállandóbb súlyú és finomságú pénz, külföldön is keresett fizetőeszköz. Ferdinánd nyilván a maga verette körmöcbányai forintot értette ezalatt, melyet 1527-től 1559-ig minden évben kibocsátott. Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Bp. 1979. 895., 897. tip. 14. Országh László 1484-1493 között királyi főlovászmester volt. Nagy Iván: i. m. VIII. 284. Hogy Diósgyőr birtoklásához miként jutott, nem ismeretes. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp. 1911-1932. VIII. 94. Annyit tudunk, hogy Miksa császár 1569-ben felszólítja az esztergomi káptalant, hogy Török Ferencet és feleségél, Országh Borbálát vezessék be Diósgyőr várának és a hozzá tartozó földbirtoknak birtokába, mert ezeket Országh Ilona végrendeletileg rájuk hagyta. OL E 212 (Diósgyőr, 1569. május 14.). 15. Bozókot (Hont vármegye) a Hont-Pázmány nemzetség alapította 1124-1131 között. A XII. században bencés apátság lett. Eddig úgy tudtuk, hogy 1530 körül szűnt meg. Bangha Béla: Katolikus Lexikon. Bp. 1931-1933. I. 245. Az oklevél bizonysága szerint még 1540-ben is működött. 16. OL E 156. U et C IX. 8. (1544).