A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: Miskolczi Csulyak István

lelkészkedése idején építette ki kapcsolatait. Ilyen volt Alvinczi Péter, Prágai András és Szepsi Lackó Máté. Esperesi szolgálatának éveiben anyagilag is támogatta, külföldi egyetemekre küldte az ifjabb irodalmár nemzedék néhány tagját. A korabeli viszonyokhoz képest nagy könyvtárat létesített Liszkán. Könyveinek jelentős hányadát még diák korában szerezte be. Heidelbergben rengeteg könyvet vásárolt. A klasszikus művek, az egyházi és világi irodalom egyaránt érdekelte, de szép számban vannak történeti, földrajzi szakkönyvek is a naplójában fennmaradt könyvtárjegyzékében. Miskolczi Csulyak István művei kevés kivétellel csak kéziratban maradtak ránk. Ezek közül naplóját az Országos Széchenyi Könyvtár őrizte meg. írásainak zöme a Tiszáninneni Református Egyházkerület levéltárában található.

7 A Diarium Apodemicum című naplójának kötetét Heidelbergben vásárolta 1603ban. A latin cím után azt gondolná az ember, hogy az élete történéseit napról napra rögzítő műről van szó, de nem így van. Mi inkább mindenes gyűjteménynek neveznénk. A napló első oldalán a Miskolczi család geneológiája található. Ezt követően 182 oldalon keresztül a Thököly Miklóssal tett külföldi útjáról számol be latin nyelven. Ez sem napló, inkább útleírás. Mindazokról a lengyel, cseh, német városokról írja le történeti, művészettörténeti, építészeti, földrajzi ismereteit, amelyeken átutaztak, vagy ahol iskolába jártak. Precízen lemásolja például az épületeken található feliratokat, vagy a templomokban lévő sírok, sírkövek halotti verseit. Néhány rajzot is készít a látott épületekről, hogy szemléletesebbé tegye mondanivalóját. Az iskolavárosokban rögzíti a nevesebb iskolamesterek adatait. A híres wittenbergi akadémia ismertetésénél beszámol az 1522 óta ott tanult magyar diákokról és felsorolja neveiket. , Az útibeszámoló után több latin verse következik, amelyeket Görlitzben és Heidelbergben írt. Itt található 1609-es leírása Nagyváradról, amelyben a várról, a székesegyházról és a városban található szobrokról rögzíti benyomásait. Ezután ismét különféle alkalmakra írt latin és magyar nyelvű versei kaptak helyet a naplóban. A magyar nyelvű versek némelyike néprajzi, helytörténeti információkat tartalmaz. Naplójában maradt fent az a latin nyelvű önéletrajz, amely leghitelesebb forrás élete folyásáról. Unikumnak számítanak orációi. Ezek közül a Bocskai István, Rákóczi Zsigmond fejedelem és Rákóczi Lajos emlékére elmondottakat és rögzítetteket emelném ki, mivel ezek is hiteles történelmi adatokat tartalmaznak. A magyar konyhatörténet szempontjából szintén egyedi adatnak mondható a naplóban szereplő 49 ételrecept, amelyet 1601. augusztus 10-én jegyzett le Thököly Sebestyén udvari szakácsának, Szentbenedeki Mihálynak receptúrájából. Ezt még öt ételrecepttel bővítette ki az 1627-es kassai útja alkalmával. A kötet utolsó lapj ának első oldalára a magyar rovásírás egyik változatának abc-jét rögzítette. A kötet borítójának belső oldalán van az az önéletrajzi latin verse, amelyet Gáspár nevű fia Miskolczi halála után kiegészített és Váradon kinyomatott. A napló 1601 és 1644 között datált írásokat tartalmaz. Az 1601 és 1603 közötti időszak adatait és műveit valószínűen Heidelbergben másolta át ebbe a kötetbe. A 742 oldalas naplóhoz hasonlóan terjedelmes munka a Liber Redituum, vagyis a Javadalmas Könyv. Ennek a kötetnek az elején és végén az egyházmegyét érintő fontos feljegyzések vannak. Ebbe a keretbe ágyazta Csulyak a területhez tartozó református anyaegyházak és filiák papjainak, iskolamestereinek jövedelmét, amelyet az 1611-es vizitáció alapján vezetett fel. A későbbi időkben is ide jegyezték fel, ha valami változás következett be a járandóságok fizetésében. Az itt rögzített információk agrártörténeti, iskolatörténeti és egyháztörténeti szempontból egyaránt érdekesek. Szintén nagy terjedelmű a Diarium Senioratus mei címet viselő kézirat. Mint a latin cím is utal rá, ezt a gyűjteményt tekintik Miskolczi esperesi naplójának. Ebben a