A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A miskolci Arany Korona Szálloda története (1783-1987)

2. kép. A Korona Szálló homlokzati képe Ádler Károly elképzelései szerint színnek nincsen oldala.) A kocsiszín mögött található az istálló, széles boltozat alatt, jó anyagból készült, zsindelyezett, s jó állapotban van. Ezt a nagy istállót a közepén nyolc négyzetes oszlop tartja, s minden szükségessel fel van szerelve. 30 ló számára való. A kisebb istállóban 6 ló fér el, s mellette kamra is van, amely a lószerszám-tároló. Ennek a kamrának az ajtaja mellett van egy feljárat a lótáplálék-őrző padlásra. Ezen istállók mögött van a díszkert a vendégek számára. Az egész épület az udvarral együtt 850, a kert 580, az egész együtt 1430 négyszögöl területen helyezkedik el. Az épület egészének értéke 44 890 forint 29, 2/4 krajzcár.

11 1833-ra tehát a korábbi 27 méter homlokzatú épület 40 méteresre bővült, új ,.ivó"-t. s mellette új „kávézó szobá"-t nyitottak. Az emeleten kórusos. díszcsilláros. porcelánkályhás díszterem szolgál bálok és egyéb rendezvények számára. A terem külleméből, leírásából következtethetünk a kor társadalmi hangulatára, a közéletre, a társas összejövetelekre. Az 1843. évi tűzvész ezt az épületet is károsította, de a pusztulás méreteiről nincsenek ismereteink, nem szólnak feljegyzések.

12 A jegyzőkönyvekben éveken keresztül nem találkozunk a Koronával, ott tartott rendezvényekről sem tudunk, a felújítás, helyreállítás körülményei sem ismeretesek. 1859-ben viszont már a teljesen felújított, rendbehozott Koronán nyitották meg a Miskolcz-vidéki Gyümölcsészeti Társulat első kiállítását. Ezt követően a Korona a társadalmi élet egyik meghatározó színtere. így 1860. november 23-án Vay Lajos főispán látogatásakor nagy fogadást és közebédet tartottak a díszteremben. 1861-ben pedig Palóczy László temetésére jöttek össze a város és a megye nagyjai, a temetés után a Koronán „közvacsorá"-t tartottak.

13 1870-ben az uradalomtól a város tulajdonába került az épület. Erről jegyzi meg naplójában Szűcs Sámuel, hogy „már a város tulajdona, eredeti rendeltetésének visszaadatott és Karner Miklós által igen szépen kijavíttatott."

14 A Koronának nemcsak a szállodai részét és vendéglátó helyeit élvezték, hanem a kertnek is téli nyári funkciót, folyamatos programot találtak. így 1882-ben, amikor megalakult a Miskolci Korcsolyázó Egylet, annak egyik összejövetelére (lehet, hogy a megalakulására) jégpályává változtatták a kertet.

15 Amikor 1883-ban felépült a színház tetején a tűzoltótorony, a társas estélyt éppúgy a Koronán tartották, mint azt a díszebé-