A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Varga Gábor: Lak egyház- és gazdaságtörténetéhez (1758-1832)

Ez évben a juhászatával sem volt szerencséje. Tavasszal 10 báránya megdöglött. El is akarta az egész állományt adni. Az Abodra való Olajos Józseffel meg is alkudott, az azonban az alkut megmásította, így a juhok megmaradtak. Telelésre csak 22 darabot hagyott meg belőlük, a többit a szikszói vásáron eladta. 1828 és 1829-es év: Csupán juhászatának adatait jegyezte fel. Az első év tavaszán 19 fejős juha, 1 kos bárány, 1 jerke, 1 kost hagyott meg, a többit eladta „párját 12 forintokon." Gyapjú lett 38 font, melyért 12 Ft és 2 krajcárt kapott kezéhez. 1829 áprilisára a vétellel és az ellésekkel együtt már 64 darab lett juhállománya. így a nyíráskor rekord bevételhez 25 Ft-hoz jutott. Ősszel a bárányok eladásából még 57 Ft bevétele lett. 1830-as esztendő Március 15-én fogadta meg szolgának Drótos János abodi fiút a következő újévig a következő bérért: - egy guba, egy nyakravaló; - egy derékravaló lajbli; - egy kalap, két pár fehér ruha; - egy pár csizma és egy talpalás; - egy véka őszi és egy véka tavaszi vetés. Március 22-én vette fel „pesztonkának" - későn született kisfia mellé - jövő újévig Bics Juditot. Bére: két hosszú ing, egy kötő, egy szoknya, ing, egy kendő, nyakravaló, egy pár csizma. Az 1831-es évben mindössze juhászatárói készített feljegyzést, mely 26 juhból, 1 öreg és egy bárány kosból állt. A juhászának fizetésként az alábbiakat adta: 4 Ft készpénz, 9 véka és egy itce gabona, 15 itce főzelék, 15 itce vetés. Végül 1832-ből a szolga és a szolgáló bérét írta fel. Bolbai András kapott 10 Ft készpénzt, 2 véka vetést, egyik őszi, másik tavaszi. Továbbá egy kabátot, egy „akasz sipkát", egy gubát vagy szűrt, egy ujjas ködmönt, két pár csizmát. Szomolya Maris szolgáló fizetése pedig ekként alakult: egy hosszú ing, egypár kordován csizma, egy vasárnapi kendő, egy patyolat kötő, egy festett szoknyaing. Zilahy Cs. Sámuel feljegyzéseiből feltárul előttünk, hogy a reformkor elején hogyan, miből, milyen házat és melléképületet tudott építtetni egy viszonylag tehetősebb - földbirtokkal és állatállománnyal is bíró - közszereplést folytató hivatalnok. Tükrözi maga az épület, hogy sokban nem különbözött a jobbágyok házaitól, legfeljebb valamivel nagyobb volt, de tetejét ugyanúgy szalma fedte. A kényelmet legfeljebb a kőből rakott pince szolgálhatta. Gazdaságának méreteit jelzi, hogy egy szolgálót, egy szolgát és egy juhászt kellett állandó alkalmazottként felvennie. Leírásából megtudjuk, milyen bérezési szokások voltak a korabeli Lak községben. Szerény juhászatának adatai és a juhász illetménye érdekes reformkori gazdaságtörténeti adalék. VARGA GÁBOR JEGYZETEK 1. Barla Jenő: Eklézsiakövetés a régi kálvinizmusban. Protestáns Szemle, 1909. 368. és 371. 2. Kiss Áron dr.: A XVI. századi református zsinatok végzései = Budapest, 1882. 240. 3. Barla, I. m. 370. 4. Szüts István: Debreczen sz. kir. város története II. Debrecen, 1871. 577.