A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Zborník Slovenského narodného múzea, 1991. (Kotics József) - Zborník Slovenskeno narodného Múzea, 1990. (Bartha Elek)

ZBORNÍK SLOVENSKÉHO NARODNÉHO MÚZEA, 1991. (A Szlovák Nemzeti Múzeum Évkönyve) Martin, 1991. 274 p. A Szlovák Nemzeti Múzeum Évkönyve 1990-ben ismét tematikus számként jelent meg. Fő témája a népi építészet, ezen belül a közösségi építmények szlovákiai kutatá­sának eredményeit tartalmazza a tanulmányok egy tartalmilag elkülönített csoportjá­val. Ezek az írások egy 1988 októberében tartott nemzetközi néprajzi szemináriumon elhangzott előadások anyagát tartalmazzák. Jifí Langer az Árvában lévő falvak településszerkezetében vizsgálja a közösségi rendeltetésű építmények helyzetét, funkcióját. Nyomon követi a nagyobb települése­ken az egyes funkcionális központok átrendeződését, a funkciók szétválását, abban a folyamatban, ahogyan az az elmúlt évszázadok során bekövetkezett. Iveta Zuskinová a Liptószentmiklós környéki falvak közösségi épületeivel foglal­kozik. A tanulmány célja a szerző megfogalmazása szerint, hogy megpróbálja feltérké­pezni az ebben a régióban található iskolák, falusi kocsmák, útmenti fogadók, pásztor­kunyhók körét, nem foglalkozik viszont a szakrális rendeltetésű építményekkel. Nagy figyelmet fordít az iskolákra, amelyek nemcsak oktatási intézmények voltak, de a helyi művelődés, kultúra letéteményesei is. A korábban épült iskolák a hagyományos népi építészet jegyeit viselik magukon. A falusi kocsmák, amellett, hogy a napi kikapcsoló­dást szolgálják, a férfilakosság rendszeres találkozóhelyei. A pásztorok lakóhelyei az állattartó közösségek tulajdonában voltak, s többségükben a falvak szélén helyez­kedtek el. Milan Kiripolsky a közösségi épületeket Északnyugat-Szlovákia településtörténeti fejlődésének keretei közé helyezi. Áz általa vizsgált épületek elsősorban a közlekedést, a kereskedelmet és más közfunkciókat szolgálták (pl. sótárolók, hivatalok, útmenti fogadók, kocsmák, mészárszékek, üzletek, őrkunyhók, postaépületek stb.), valamint a közigazgatással kapcsolódtak össze (városház, jegyzői hivatalok, börtönök). Jifí Lan­ger az északkelet-morvaországi közösségi épületekről írt, Ján Soucek és Jana Volfová archivális anyagokra alapozva kísérik végig az ilyen jellegű épületek fejlődéstörténetét. Ján Olejník két szepességi vonatkozású írása közül az egyik a hagyományos kereske­delmi utakkal foglalkozik, a másik az útmenti fogadók 19. századi szerepét rajzolja meg. A vezértémával kapcsolatos tanulmányok sorát Anna Kiripolská cikke zárja egy fogadó muzeológiai problémáiról. Az évkönyv további tanulmányai a néprajzi muzeológia témakörében mozognak, történeti és módszertani kérdéseket egyaránt érintve. Kiderül az írásokból, hogy már a múlt század végén is tág lehetőség volt a szlovák múzeumok szerveződésére. Olvasha­tunk emellett a szanoki skanzen terveiről, a turócszentmártoni múzeum üvegtárgyairól és más témákról. A kötetet Igor Kristek szerkesztette. BARTHA ELEK ZBORNÍK SLOVENSKÉHO NARODNÉHO MÚZEA, 1990. (A Szlovák Nemzeti Múzeum Évkönyve) Martin, 1990. 254 p. A Szlovák Nemzeti Múzeum Etnográfiai Évkönyve 1959 óta rendszeresen tájékoz­tatja a néprajzi közvéleményt a szlovák néprajzi kutatás és muzeológia legújabb ered­ményeiről. A kötet öt egységre tagolódik. Az első blokkban a 150 éve született Andrej Kmei életéről és munkásságáról olvashatunk. A kötet gerincét az igen változatos tematikájú

Next

/
Thumbnails
Contents