A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Varga Gábor: Lak egyház- és gazdaságtörténetéhez (1758-1832)

és Iffjú Bassó Mihál Uraimék Feleségeik a Templombéli Széken ülés miatt összve háborodván, kívül osztán illetlen beszédekkel egymást illették." Mivel nyilván első alkalommal történt ez meg velük, a consisitorok a „Paróchián békéltették meg őket" Az eklézsiakövetés a visszaesések ellenére komoly hatást gyakorolt a vétkezőkre. Mindenképpen szégyent jelentett. A szégyen nemegyszer ilyen látványosan is érzékelhető volt: „Konyha Pál iszonyú káromkodásárul. Kondás Deli István hamis esküvérül sűrű könnyhullatások között mind ketten meg esett Bünükrül mind a jóistent, mind a Szent Gyülekezetet megbékéltették." A szégyent bizonyítja, hogy egy esetben - 1758ban - valaki még a nevét is kivakarta a jegyzőkönyvből. 4. Összefoglalás, tanulságok A laki református egyház fegyelmezése 1758 és 1787 között kiterjedt mindazokra a vétségekre, amelyeket az egyház régi törvényei felsoroltak. Meglepő, hogy még ezen túli vétségekért is büntettek. (Házastársi összekülönbözés, pletykálkodás, a consistőrium megvetése.) A felnőtt református lakosságnak viszonylag kevés százalékát kellett eklézsiakövetésre utasítani: 58 személyt, 82 esetben. Az elmarasztaltak közül 15 bizonyult visszaesőnek. (25,8%) Ez az arány ékes bizonysága az egyházi fegyelmezés hatékonyságának. Jellemző, hogy a 82 esetből nőket, csak 17 alkalommal kellett elítélni. (20%) Még jellemzőbb, a szebbik nem káromkodásban, részegségben, hamis esküvésben soha sem marasztaltatott el. A büntetést leggyakrabban a káromkodásért, a lopásért és a paráznaságért kellett kiszabni. A súlyosabb büntetéseket is e vétségekért szabták ki. A lelkészek és az egyháztanács tagjai mindig törekedtek az igazságosságra. Nemest, nemtelent, időst, fiatalt, szegényt, gazdagot egyaránt elmarasztaltak. Nem tettek kivételt a consistőrium tagjaival, azok családbelijeivel sem. Végül megállapíthatjuk, hogy az egyházi fegyelmezés hasznosságához nem fért kétség. Volt elrettentő hatása a kiközösítésnek, a vétkesek nagy szégyenként élték meg legtöbbször. Értékét fokozta, hogy maguk a nép által választott tisztségviselők ítélkeztek, tehát a lakossági autonómia kiteljesedését jelentette. II. Egy reformkori falusi jegyző gazdasági feljegyzései (Lak,1825-1832) Zilahy Csizmadia Sámuel 1825 és 1832 között készült gazdasági feljegyzéseit értékes történeti forrásként tekinthetjük. A kis füzet jelenleg magántulajdonban van, az egyik késői utódánál.

18 Újabb adatokat szolgáltat egy jellegzetes s a reformkorban nagy szerepet játszó társadalmi réteg, a kis falvakban élő, közszereplést vállaló nemesség életmódjára, gazdálkodására. E réteg különösen meghatározó szerepet töltött be a borsod vármegyei kisnemesi többségű helységekben, így Lakon is. 1, A Zilahy Csizmadia család eredete és szerepe Lak község életében A család a Partiumból, Zilah városából 1730-ban költözött Lakra. Petri Mór monográfiájából tudjuk, hogy 1720-ban Zilahon 287 háztartásból csak 50 volt nemes, ezek egyike a Csizmadia család.

19