A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Ádám Imre: Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyei településnevek 16. századi Szabolcs vármegyei vezetéknevekben

Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyei településnevek 16. századi Szabolcs vármegyei vezetéknevekben A középkori személynevek érdekes válaszokat adhatnak föltett és föl sem tett kérdésekre. Mai névrendszerünk a 14-16. században alakult ki. Föltehető tehát, hogy egy-egy név viselője vagy annak egyik, nem túlságosan távoli őse kapcsolatban állt a viselt névvel: az azzal jelölt tulajdonság jellemezte viselőjét, a vezetéknévben szereplő településnév valóban a származási helye volt a név gazdájának; a nevében megjelölt mesterséget űzte, ha nem is ő maga, de egyik közeli elődje. A 16. század egyetlen esztendejéből, 1574-ből 1287 jobbágynevet vizsgáltam meg a Szabolcs megyei Dadái járás 26 községében korabeli gabonadézsma-jegyzékek alapján. A községek egy része jelenleg a szomszédos megyék területén van. A hajdani Szabolcs megyéhez tartozott a Bodrogzug három települése: Kenézlő, Viss és Zalkod; a Taktaköz öt községe: Báj, Csobaj, Kenéz, Ladány és Prügy; valamint a jelenlegi Hajdú-Bihar megyéből Nánás, Polgár, Szentmargita és Tedej. A Dadái járás többi községe, amelyek jelenleg is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak: Balsa, Bércei, Büd, Dada, Eszlár, Gáva, Lök, Nagyfalu, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Szentmihály (Bűddel egyesülve ma Tiszavasvári), Tímár és Vencsellő. Az említett 1287 névből 192 név utalt valamilyen településre vagy-kisebb számbantájegységre, feltehetően azért, mert a név viselője, illetve őse abból a faluból vándorolt, települt oda, ahol az összeírás idején lakott. Ez az összes név 14,9%-a. Külön figyelmet érdemelnek azok a nevek, amelyek Abaúj, Borsod és Zemplén megyére utalnak. Annak ugyanis, hogy a vizsgált időpontban még nem esett időben túl távol az elszármazás ténye, éppen az a bizonyítéka, hogy a vezetéknevekben a közeli helységnevek nagy számban szerepelnek, majd innen távolodva rohamosan csökkennek. A legnagyobb számban természetesen Szabolcs és Szatmár megyei helységnevek találhatók a névanyagban. (Az előbbi 49, az utóbbi 25 személy nevében mutatható ki.) Utánuk azonban közvetlenül Zemplén, Borsod és Abaúj megyei helységnevek következnek. Meg kell jegyeznem, hogy a kigyűjtött helységnevek nem mindegyike szerepel a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A települések megyék szerinti beosztásánál Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában és Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza című munkáját vettem alapul. Aboni (Szentmargita; 1 fő) Abony nevű község Zemplén megyében volt. 1415: Felsewabon. A múlt században Sajóhídvég mellett még létezett.' Emellett természetesen szóba jöhet az ismertebb és nagyobb Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abony is. Bachko (Tedej; 1 fő) Bacskó: 1355-ben Nogbockhou, Kisbochkou is előfordult Zemplén megyében.

2 1944-ben Backov a Terebesi járásban. Bélai, Bellay (Szentmihály; 2 fő) Béla nevű helység Zemplén megyében volt. A múlt században Szirma mellett