A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Borsos Balázs-Penckóferné Punykó Mária: Faragott fejfák a Szernye-mocsár környéki magyar falvak temetőiben

5. kép. Friss sírhantok a gáti temetőben falécekből egy négyszögletes állványzatot is ütnek. Erre helyezik el a fehér (rózsaszín, kék) és zöld papírból készített koszorúkat. Ezeket a temetés után 1-2 hónappal, a temető sarkába hordják és a ..beszakadt" sírt rendbe teszik. Majdnem minden fejfa tetején megmarad odaszögezve legalább egy koszorú. A cserekoszorúkat vallási ünnepeken vagy az elhunyt halálozási, születési napján viszik ki. Dercenben a koszorúk felfüggesztésére még egy külön keresztlécet is odaszögeznek a fejfa hátsó lapjára. Ma már előfordul, hogy az elhunyt közeli hozzátartozójától nem papír-, hanem élővirágból készült koszorút kap. A sírt beszakadása után azonnal feltöltik és - hacsak nem készül cl hamarosan a kő síremlék vagy nem télen történik mindez - virággal is beültetik. Leggyakrabban árvácska kerül a sírra, de ültetnek tulipánt, nefelejcset, kis, bokros szegfűket és „szőnyegvirágokat", pl. „bojtocskát" (agerátum) is. .4 fejfa Ardóban már nem él fejfafaragó. A legújabb fejfák a hetvenes évekből valók. Az egyetlen 1988-as láthatóan kontár munka: nagyon egyszerű, lecsapott tetejű, előreugró fejrésszel. A feliratot bicskával faragták bele. A régi fejfák négyzetes alaprajzúak és 15-20 cm szélesek. Tetejük vízszintes. A kissé előrehajló homloklapon kb. 25 cm után egy kiemelkedő „hurka" van, ettől lejjebb a fejfa lapja már függőleges. Néhány fejfán a felirat alatt, a föld fölött is van ilyen kiemelkedő „hurka". A szövegen kívül néhol egy szomorúfűz is rákerül.