A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Borsos Balázs-Penckóferné Punykó Mária: Faragott fejfák a Szernye-mocsár környéki magyar falvak temetőiben

Faragott fejfák a Szernye-mocsár környéki magyar falvak temetőiben Kárpátalján Beregszász városától északra található a ma már lecsapolt Szernyemocsár.

1 A környéken levő dombok, homokhátak szélére települve több falu veszi körül. Közülük Bárdháza német-ruszin(ukrán), Makarja ruszin (ukrán) falu, Beregardó, Makkosjánosi, Gát, Dercén, Fornos, Beregújfalu, Nagybereg és Kígyós viszont az utóbbi évtizedekben bevándorolt ruszin lakosságot (a „telepeseket") leszámítva magyar település. A magyar lakosság fele református, de akadnak falvak, ahol a többség római vagy görög katolikus (Ardó, Jánosi, Gát, Fornos, Kígyós).

2 A reformátusok körében még ma is általános a fejfaállítás szokása. A temetéskor a sír elejébe állított fejfát gyakran már hónapokon vagy éveken belül felváltja a kőből készült síremlék, de a kevésbé „tehetségesek" (tehetősek), illetve a rokon nélkül elhaltak sírján a fejfa elkorhadásáig, kidőléséig megmarad. A temető fekvése helységenként meglehetősen változatos. Legtöbbje a falu szélén található, de tájolásuk különböző. Ardóban a falutól keletre emelkedő szőlőhegy délnyugati oldalában, Jánosiban viszont a falu közepén van, a református templomtól délkeletre. Gáton egymás mellett található az „ócska" és az új temető a helység déli végén, egy észak-déli irányú homokdomb tetején és nyugati oldalában. Dercenben a régi temető (melyet katonai építkezések eltüntettek) a falutól északnyugatra levő Temetőhegyen volt. Az új temetőt a hegy faluval ellentétes oldalán, szőlők és földek között, az északi lejtőn nyitották meg. Fornos régi temetője a helységtől északkeletre van egy északkelet felé néző domb oldalában, az újat ellenben a délnyugati faluvégre, egy délkeleti irányú enyhe lejtőre telepítették. Újfalu „ócska" és új temetője egymás szomszédai a falu déli végén, ettől délre már csak a betelepült ruszinok laknak. Beregen és Kígyóson szintén egymás mellett van a régi és az új temető, az előbbi községben a keleti részen egy észak felé néző domboldalon, míg Kígyóson a nyugati részen egy déli domboldalon. Az új temetőt addig használják, míg be nem telik: azután újra a régi temetőbe helyezik a halottakat. Legalább száz évnek kell eltelnie, míg a régi temetőbe ismét lehet temetkezni (Gát). A sírkerteket legtöbbször drótkerítés veszi körül. Ezt Beregen sövény egészíti ki, Fornoson és Dercenben viszont a sövénykerítés a jellemző. A temető képe elárulja, hogy az első, a temetés után felállított sírjel mindenütt fából faragott. Ardó kivételével, ahol ezt gyakran vascsőre erősített sírtábla helyettesíti. A fejfákat azonban nagyon gyakran kő síremlékek váltják fel. Ez a csere mindenütt jellemző és megállíthatatlan folyamatnak tűnik. A legtöbb fejfa Bereg, Újfalu és Fornos temetőiben maradt meg. máshol a sírkövek egyértelmű többségben vannak, bár sokszor a vas sírjel is felbukkan közöttük. A kicserélt fejfákat újra fel is használhatják. Feltűnő, hogy néhány fejfa keskenyebb a többinél. Ezek többnyire újragyalult régi fejfák. Leggyakrabban cigányok.