A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Vida Gabriella: Mezőkeresztesi italtartó cserépedények

kerek alaprajzú, felül berakható kemencében égettek, ami a házban állt. Az otthon el nem adott, vagy kereskedő által fel nem vásárolt áru értékesítésére több fazekas összefogott: „Egy csatába volt úgy, hogy falura is elmentünk, adtak érte búzát. Egy csatába volt öt, aztán négy fazekas: Rem, Tóth, Négyesi, Demeter."

20 Mint már utaltunk rá, a szakirodalom Mezőkeresztesről csupán a karcolt, feliratos, zöld mázas cserépkulacsokat és pálinkásbutykosokat ismeri. Természetesen ennél sokkal többféle edényt készítettek itt. Ezekből azonban hiteles, igazolható példányunk alig van. A Mezőkeresztesen gyűjtött cserépedények száma nagyon kevés, köztük a vásárolt és helyben készített darabokat - a vizsgált edénycsoporton kívül - különválasztani nem lehet. A felesége visszaemlékezése szerint Demeter János „készített levesfazekat, szilkét, kistálat, virágcserepet, korsót, tányért, tálakat. Szám szerint volt 1-2—34-5-ös. Volt fehér, zöld és sárga színű". Érdekes, hogy „pálinkásbutykosokat nem csinált", azok valószínűleg addigra kimentek a divatból.

21 Szintén ő említette: „Volt azelőtt fekete fazekas, Nagy István meg Négyesi. Azok nem festettek, befojtották a tüzet és a füsttől feketedett meg."

22 Fekete edény mezőkeresztesi készítéséről ezen kívül semmilyen más adatunk nincs. Négyesiék kályhát is csináltak, de sem ezekről, sem a fent említett edényekről nincs adatunk. A mezőkeresztesi pálinkatartó edények három típust képviselnek. Van néhány butykoskorsó, amelyek közül a nagyobbak felirat nélküliek, a kisebbeken karcolt motívumok vannak. Kerek hasú, arányos formák, a zöld mázasak között több erősen lapított a két oldalán. Jellegzetes formájúak a bütykösök: erősen kerekített élűek, lefelé kissé szélesedőek, négy lapból állóak. Többségük 21-25 cm magas, a kisebbek között előfordul szilvamag alakú is. A nagyobbak szíj felfüggesztésére szolgáló füleket kaptak. A fekve, laposan korongolt, kerek kulacsok közül is ismerünk néhány kiváló darabot. Mind a három edénytípus pálinka, ritkábban bor tárolására szolgált. Becses, féltett tárgyak voltak, a férfiaknak éppen olyan személyes tárgyai, mint pl. a pipa. Ezért volt alkalmas ajándékozásra, személyre szólóan rendelték meg a fazekastól. Rendszerint rákerült a megrendelő neve is. Díszítőstílus tekintetében két markáns csoportot különíthetünk el. A zöld máz alatt fehér angóbba karcolt, feliratos pálinkásbutykosokat, amelyekről Domanovszky is megemlítette, hogy „több rokonságot mutatnak a hódmezővásárhelyi hasonló butellákkal, mint a közép-tiszaiakkal".

23 A díszítmény eredetéről semmit nem tudunk. Mezőkeresztesen más típusú edényen nem fordul elő a zöld máz alatti karcolás. Ez azonban országosan általános: a zöld máz és a sgraffito technika együttesen mindig megrendelésre készített edényeken jelent meg.

24 A Mezőkeresztesen készült pálinkatartó edények másik csoportja a hevesi stílushoz kapcsolódik. Hevesinek nevezzük a GyöngyösPásztó-Eger fazekasai által készített, egymástól megkülönböztethetetlen, fehér alapon kék, zöld, barna, ecsetes festésű stílust. Malonyay Dezső a mezőkeresztesi kerámiát valójában azonosította ezzel a díszítéssel.

25 A Herman Ottó Múzeum kerámiagyűjteményében lévő, hasonló edények származási helyét vizsgálva szembetűnő, hogy döntően az Egerrel szomszédos Bükkaljáról, és főleg a matyó falvakból kerültek a múzeumba. Jóval több, mint a Mezőkeresztestől délre és keletre fekvő helységekből. A mezőkeresztesi fazekasok tehát díszítményeikben alkalmazkodtak a vásárlóik ízléséhez. Afra Károly meg is jegyezte visszaemlékezésében: „Aratáskor, mikor jöttek ide ezek az egriek, nem győztük a butykosokat csinálni."

26 A kék színnel kapcsolatban Kresz Mária megállapította: „Azt is érdemes megfigyelni, hogy a kék színezést főleg a katolikusok csinálták, Csákváron, Hódmezővásárhelyen és Gyöngyösön egyaránt, és ezzel főleg a katolikus matyók ízléséhez alkalmazkodtak."

27 Felmerül ezzel együtt a kérdés, vajon a zöld máz alatti sgraffito díszítés szembetűnő használatában viszont Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Göncön, Kar-