A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Barsi Ernő: Gyermekjátékdalaink és új stílusú népdalaink táji sajátosságaihoz

Giusto Mező Györgyné Kerekes Zsuzsanna /1901/ Sály, 1958. Barsi Ernő Szépen úszik a vadru - ca-ja vi-zön, BE mm * V Szépen le-gel a gu-lya a ré-tön Szépen szól a csöngő annak a nya - ká-ba, tv Ti-ed leszek én babám nem so ká - ra. Felső-Magyarország között igen lényeges a különbség. Míg a dunántúli változatban (akárcsak az általános iskolás könyv variánsában) megjelenik egy dúr hármas felbontás (11 s m d m s f mm), addig Felső-Magyarországon ennek nyoma sincs. A sályi változatban pl. Ilim stir mm fordulat szerepel. Szó sincs itt dúr hármas felbontásról. Ellenben a pentaton dallamok lefelé lépő kvartja és kvintje is előfordul benne, zárlata pedig a palócvidék jellegzetes bVII-1 lépésének 5 hanggal magasabbra került formája (r m). Ez pl. annyira idegen a rábaköziek zenei gondolkodásmódjától, hogy egy rábapatonai énekesem, aki a faluban a legtöbb dalt tudó, kiváló zenei képességű asszony volt, csak eltorzítva tudta énekelni ezt a zárlatot a Nem messze van ide Kismargita kezdetű dalban. Nem azért, mert nem volt jó zenei hallása, hanem azért, mert zenei „szótárában" ez a fordulat teljességgel ismeretlen volt. Hasonló eset, mint mikor egy orosz emberrel ő hangot akarunk kimondatni. Ezzel szemben Tarjáni András sályi pásztor még a nagy nehezen megtanult Dankó Pista dallamot is bVII-l-el fejezte be. A régi Zemplén megye területén lévő Sárazsadányban meg így énekelték nekem a Szépen úszik a . . . második sorát: d'd'11 s d' 11 mm. Sőt az egész dallam alá más szöveg is került: Betyár vagyok én, betyárnak születtem, Zöld erdőben a bokor alatt nőttem. Zöld erdőben a bokor a szállásom, Nékem Új Sárában nincs megmaradásom. Ha ehhez a változathoz hozzáteszem még azt az első sorában is teljesen eltérő dallamú formát, melyet Sályban az 1903-ban született Mezoné Kerekes Zsuzsannától jegyeztem le, aki azt „az öregektől hallotta", de így már senki sem énekli a faluban: