A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Gizella: Székely Károly szobrászművész élete és munkássága

bolizáló, Székely és mások által is szívesen alkalmazott sztereotip Hungária-ábrázolásokon ez túlmutat, mind a gondolat megragadásában, mind a parasztfigura karakteres megfogalmazását tekintve (4. kép). Rokonságba hozható a korabeli kritikusok által legjobb művének tartott, korábban említett „Az élet alkonyán" című szoborcsoporttal. A Trianon utáni Magyarország falvainak és városainak gazdasági helyzete nem tette lehetővé minden esetben az egyedi tervezésű háborús emlékművek felállítását, éppen ezért az említett 1927-es kiállításon bemutatott mintakollekcióból lehetett választani, s a kivitelezés anyaga - követve a megrendelő anyagi helyzetét - lehetett bronz, márvány vagy műkő, s a mű: többfigurás, egyalakos, esetleg csak a közkedvelt, ősmagyar mitológiából kölcsönzött madár, a turul, vagy emléktábla. Székely hősi emlékművei között megtalálhatóak a marosvásárhelyi, ill. szarvasi emlékmű kissé továbbfejlesztett testvérpéldányai (Egyed, 1924; Siófok, 1925), a zászlót tartó gyalogos (Edelény, 1930), az álló, fegyverére támaszkodó, rohamsisakos katona (Kunmadaras, 1925; Bököny, 1926; Nagykörű, 1930) (5. kép), az obeliszken nyugvó turul (Dombegyháza) s az igényesebb kompozíciójú, kétfigurás szoborcsoport, a haldokló katonát támogató, babérágat tartó, térdelő angyal alakjával (Szeged, 1929). A hősi emlékművekkel párhuzamosan jó néhány portrémegbízásnak is eleget tett. E megbízók többnyire magánszemélyek, ismerősök voltak.

8 A portrékról sajnos keveset tudunk: a megrendelők a nemes anyagból kivitelezett kész művet megkapták, a művésznél csak a gipsz maradt, s általában ez szerepelt kiállításon is. Az eltelt évek 5. kép. A kunmadarast hősi emlékmű terve, 1925. Székely Károly képmásával. MNG Adattár 23255/91. 1/12. 6. kép. Gyulai Pál képmása, 1935. Fotója: MNG Adattár 23255/91. 1121.