A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: Miskolczi Csulyak István

2. kép. Egy görlitzi sírkápolna rajza Csulyak István naplójából utóbbit látta legalkalmasabb gyülekezetnek és 1616 márciusában családostól a hegyaljai mezővárosba költözött. Ezzel le is zárult életének legmozgalmasabb, permanens lak­helyváltoztatásokkal járó szakasza, mivel ezután 29 évig, egészen a haláláig hű maradt a liszkaiakhoz. Nem jártak rosszul vele, mert egy európai látókörű, sokoldalúan művelt lelkipásztort kaptak személyében. Az iskolák padjaiban eltöltött szokatlanul hosszú idő nem múlt el Miskolci Csulyak István fölött haszon nélkül. Műveltségének alapjait a hazai református iskolákban szerezte. Itt tanult meg kiválóan latinul és görögül. Görlitz­ben módja volt elmélyedni a szónoklattanban és a költészetben. Mindezeket a Heidel­bergben magasfokú teológiai ismeretekkel tetézte. Értette és beszélte a német, szlovák és a lengyel nyelvet is. Tudásával igyekezett aztán szűkebb és tágabb környezetét egyaránt „megfertőzni". Liszkai lelkészségének első éveiben elkészítette az alsó-zemp­léni egyházkerület javadalmas összeírását. Forrásul elődjének, Szántai Pálnak 1611-ben rögzített vizitációs feljegyzéseit használta fel. A napjainkig fennmaradt összeírás orszá­gos viszonylatban is párját ritkítja. 4 Lelkésztársai korán felfigyeltek szervezőkészségére, szónoki tehetségére. 1621­ben két ízben hívta meg Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem felvidéki hadjáratai idején a táborába prédikálni. 1623-tól nagy tekintélynek örvendő résztvevője volt a zempléni egyházi közélet­nek. Megválasztották Váczi Gergely esperes, gálszécsi lelkész mellé jegyzőnek. Váczi halála után az 1629. május 2-ra összehívott erdőbényei zsinat őt tartotta alkalmasnak az esperesi tisztség betöltésére. Esperességének 16 éve alatt három ízben végiglátogatta a Bodrogkeresztúr, Kistárkány és Varanó háromszögébe zárt egyházkerület összes anyaegyházát és filiáját. A 110 helység mindegyikében jegyzőkönyvben rögzítette ta­pasztalatait. Ezek a feljegyzések nagyon sokoldalú információval szolgálnak mindazok számára, akik a Hegyalja, Bodrogköz és a Tapoly-völgye lakóinak 17. századi életére kíváncsiak. 5 Különösen szívén viselte a református iskolahálózat gondjait. Sok új iskolát épít­tetett az eklézsiákkal. A szegényebb gyülekezeteknek pedig a módosabb nemesektől és polgároktól igyekezett pénzt szerezni a meglévő iskolaépületek karbantartásához,

Next

/
Thumbnails
Contents