A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Egy (eddig) meg nem jelent várostörténeti monográfia viszontagságai

Egy (eddig) meg nem jelent várostörténeti monográfia viszontagságai Általános kérdések egy készülő várostörténeti összefoglalás kapcsán Egy monografikus munka elkészítése előtt szakmai és anyagi vonatkozású kérdések sora vetődik fel. Melyek ezek a kérdések? Megválaszolhatók-e Miskolc esetében? Az alábbiakban Miskolc város új történeti monográfiája megírásának /megszületésének „előestéjén" felvetődő kérdéseket érintjük, és azokra megnyugtató - de többségében elgondolkodtató - válaszokat igyekszünk adni. Milyen intézmények, kutatóhelyek foglalkoznak Miskolc város történeti kutatásával? Esetünkben országos kutatói helyek, vagy országos jelentőségű kutatási programok egyike sem jelöli meg Miskolc történetének komplex kutatását. Regionális és megyei keretek között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, de konkrét várostörténeti kutatásokkal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság foglalkozik Miskolc múltjának feltárásával. A várostörténeti kutatások kézen fogható tanújelei e két megyei intézmény kiadványai. Gondolunk itt a levéltár időközönként megjelenő évkönyveire

1

, a rendszeresen napvilágot látó forráskiadványaira

2 és Miskolc város levéltárának kutatását elősegítő, de csak helyben használatos fondjegyzékeire.

3 A múzeum esetében pedig a rendszeresen megjelenő, várostörténeti tanulmányoknak is helyet biztosító évkönyvei

4

, a kisebb, helyi vonatkozású írások, forrásközlések színterét jelentő közleményei

5 és kiadványsorozatai

6

, a Miskolc Város Történetének Dokumentumai

7

, a Miskolci Várostörténeti Közlemények

8 c. sorozatokban megjelenő kötetek jönnek számításba. A két intézmény 1920-as évekbeli felhőtlen kapcsolatának máig példát jelentő közös kiadványa volt a Nyíry Dániel, városi főlevéltárnok és Leszih Andor, múzeumőr szerkesztése alatt megjelent „Történelmi és Régészeti Közlemények"

9 c. évente négy alkalommal kiadott értesítő. Van-e kutatói gárda a monografikus munka elkészítéséhez? A kutatásban résztvevők mellett, úgy általánosságban, mint Miskolc város esetében is e kérdés megválaszolásánál nagymértékben latba esik az anyagi támogatás kérdése is. Várostörténeti monográfiák elkészítésekor is háromféle eset állhat elő. Léteznek jól megfizetett monografikus elképzelések, de azok megvalósítása szakemberek hiányában nem kivitelezhető. Tudunk támogatás hiányával küszködő, de kiváló kutatói, szakmai gárdával megáldott városok monografikus múltfeltárásáról. Optimális „várostörténetírásról" akkor beszélhetnénk, ha szponzorok (helyi önkormányzat, alapítványok stb.) hiányával sem küszködő városi vezetés, és a helytörténetíráson nevelkedő helyi kiválóságok, intézményi szakemberek bősége találkozna a monografikus elképzelések megvalósításakor. Miskolcon egy közbülső (talán negyedik variációs) helyzetnek lehetünk rövidesen tanúi. Valójában a város monográfiájának több mint másfél évtizedes halogatása is ebben rejlik. A város e kardinálisnak számító új történeti munkára kevés anyagi lehetőséget biztosít vagy tud biztosítani, amihez az is hozzájárul, hogy a fent megnevezett két,