A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - B. Hellebrandt Magdolna: Észrevételek a „Régészeti adatok Miskolc korai történetéhez" című tanulmánykötet kapcsán

hegység és a sík vidék találkozási pontjánál kialakult település a vaskorban is jelentős stratégiai pont volt. Már Leszih Andor is a leletek sokaságát említette, joggal. Az újabb ásatások eredményei alapján az a véleményünk, hogy a területet i.e. 400 körül szállták meg a kelták. Muhi-Kocsmadomb szkíta-kelta temetőjének 48 sírja bizonyítja, hogy a letelepedett, békés életmódot folytató szkíta kori lakosságot a kelták meghódították. A szkíta kori sírokban orsógombokat, edényeket találunk, a keltákéban kardot, pajzsot, lándzsát. A kora vaskori hagyományok továbbéltek, például Radostyánban a 14. sírban egy helyen találtuk a kettőskónikus. kézzel formált urnát a tipikus korongolt kerámiával és a sárkánypár díszítésű karddal. A késő vaskorból Miskolc területén bemutatjuk régészeti adattárunkban lévő feljegyzéseket Újdiősgyőr-Baráthegv és Hejőcsaba lelőhelyen talált leletekről, majd ismertetjük Bükkszentlászló-N'agysánceddigi adattári feljegyzéseit es Párducz Mihály ásatási dokumentációját, valamint előkerült régészeti leleteit. A Nagysáncra akkor figyeltek fel, amikor a 19. század közepén több száz darabot számláló ezüst éremleletet találtak itt. A szerző közli az ásatások történetét, tehát Leszih Andor 1930-as munkáját a Kis-Sáneon, Hunyady Ilona és K. Végh Katalin publikációira is utal. 1958-ban ásatott a területen Párducz Mihály, aki tíz szelvényt nyitott. A X. szelvényben a sziklarepedésben egy ezüst tetradrachmát találtak. Átvágták a sáncot. A felső, mintegy 30cm vastag, fekete rétegben sok hallstattkori cserép került felszínre. A legfigyelemrernéltóbbak az V. szelvényben talált házak. Három került elő. Az /. házat körülbelül 3,75 m hosszúntik vehetjük, szélessége átlag 2.25 m és egy körülbelül 0.7-1 m széles folyosó köti össze egy kisebb mellékhelyiséggel, melyből nagy mennyiségű hallstattkori cserép és állatcsont került ki. A //. hallstattkori ház az I-ben volt, de kisebb. A ///. ház sok adatát nem lehetett megfigyelni, de „valószínű szintén szegletes", írta az ásató, s leletanyaga alapján kétségtelenül kelta. Bükkszentlászló-Nagysánc területén végzett ásatás alapján megállapíthatjuk, hogy mint a dunántúli kelta objektumokat, ezt is olyan helyen alakították ki, ahonnan a környező területet jól be lehetett látni, ellenőrizni lehetett az utakat, csak a természetes adottságokat kellett kiegészíteni, felhasználták és továbbfejlesztették a koravaskori erődítést, mint ezt a Gellérthegynél is láttuk. Korai kelta anyag nincs, csak az LT D-ben foglalták el a magaslatot. A sáncon belül falu jellegű település lehetett, valószínű la és paticsházak álltak itt. A területet bejárva láthatjuk, hogy a sánc északi és déli v égénél is találunk kelta leleteket, így arra következtethetünk, hogy nagy és hosszú ideig használt erődített település lehetett a Nagysáncon a késő kelta időszakban. Függelékben foglalkozik a szerző a cotinus törzs pénzeivel, ezek elterjedési területével. Lovász limese: „Késő avar temetőrészlet feltárása Alsózsolcán" címmel írta dolgozatát (157-206. oldal). 1983-ban házépítéskor kerültek elő a leletek. A leletmentéskor csontokat, öntött bronz indadíszes övvereteket gyűjtöttek. A szerző figyelemmel kísérte a további építkezést, és még három sírt talált. A terület a Sajt') által félkörben körülvett, enyhe kiemelkedésen van. A sírok tájolása Ny-K és 3-3,5 m mélyen voltak a vázak, de ez nem az eredeti mélység, mert sikerült kideríteni, hogy a területet feltöltötték. A feltárt anyag gyarapítja tehát ismereteinket vidékünk avar koráról. Kitér a szerző az avar kutatástörténetre. K. Végh Katalin foglalta össze a megye avar leleteit a múzeum évkönyvében. Ö is megállapította, hogy a korai avarok nem szállták meg megyénket, az előkerült leletek a 7. században feltűnt későavarokhoz kapcsolhatók. Az a tény, hogy korai avar leletek szórványosan mutathatók ki más területeken is. az ún. Csörsz árkon kívül, azaz a szarmata sánctól északra. Területünk fehér foltként jelentkezik Kovrig Ilona térképén is. mely az avar megszállást elemzi. Lovász Emese tehát K. Végh Katalin megállapításait húzza alá. az újabb leletek alapján is egyetért azokkal. Mindennek történelmi oka van. A Kárpát-medence keleti felét birtokló gepidákat legyőzve az avar nép nem szállta meg azonnal a legyőzötteket. A Tisza középső