A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Barsi János: A minoriták Miskolc társadalmi életében megtelepedésüktől a 19. század elejéig
kik mindössze húsz családban éltek 2 s akik a protestáns dominanciája városból a város két utcájának is tekinthető faluban telepedtek meg. A 18. század végi katolikus felmérés, a phartographie adataiból, és Szendrei kutatásaiból viszont már pontos képet kapunk vizsgált korszakunk harmadik szakaszának felekezeti viszonyairól, melyeket a 19. századi katolikus schematizmusok segítségével némi kritikával is kezelhetünk. A katolikus felmérés 1786-os adataiból tudjuk, hogy Miskolcon 2784 római katolikus és 376 görög katolikus hívő élt. Szendrei alapján Miskolc evangélikus lakosainak száma 1782-ben 915 fő\ míg 1805-ben 5500 római katolikus hívőről beszél. 4 Az Egri Püspökség 1834. évi schematizmusa Miskolc római katolikus híveinek számát a két miskolci plébánián 4223 főben adta meg. E rövid elemzés végeztével ha összevetjük a korszakunk elején Miskolcon élő 5000 főt és a korszakunk végén itt élő 15 000 főt a korszakunk elején a városban élő hét katolikus családdal és a korszakunk végén itt élő mintegy 5000 ezer római katolikus fővel, láthatjuk, milyen dinamikusan nőtt a római katolikus hívek száma még abszolút számokban kifejezve is, nem szólva százalékos arányukról, mely a korszak elején szinte ki sem fejezhető, s amely a korszak végére a miskolci népesség egyharmadát tette ki. Most nézzük meg, mennyi minorita pap, illetve laikus munkálkodása állt a fenti növekedés mögött. E vizsgálódás során eltekintünk az itt működő világi papok számától, illetve munkásságától. Tehetjük ezt annál is inkább, mivel korszakunk elején Miskolcon nem is volt római katolikus plébánia, csak Mindszent területén egy, majd korszakunk végére is csak kettő, az alsó, illetve a felsővárosi plébánia, melyek közül az alsóvárosi plébánia ténylegesen Mindszent területén volt. A plébánosok száma is, mint látjuk egy, illetve kettő volt. így a város katolikusabbá tételében a világi papságnak vajmi kevés szerepe lehetett. A Miskolcon élő minorita szerzetesek számáról és itteni funkciójukról pontos adatokkal rendelkezünk több forrásból is. A pontosság persze éppen a több forrás miatt végül is pontatlanság - miként az már a források természetében rejlik -, melynek mibenlétét példával is bemutatjuk az alábbi elemzések után. A rendház személyzetére vonatkozó legfontosabb forrás az úgynevezett Família religiosa, mely a miskolci rendház jegyzőkönyvében található, s melynek adatai rendszerezettek, és a rendházban élő szerzetesek neveit, egyházi állapotát és a rendben viselt tisztségüket találjuk meg benne. A korszakunkra vonatkozó bejegyzésekről tudni kell, hogy 1729-től, a rend megtelepedésétől 1747-ig csak a házfőnökök neveit közli, majd ettől az időponttól kezdve 1810-ig, amit tekinthetünk korszakunk végének is, a rendház teljes névsorát évenkénti bontásban rendezetten hozza, majd 1811-től 1894/95ig kisebb-nagyobb hiányokkal. A minket érintő 1747-1810-es időszakban a következő évek háznévsora nem teljes, illetve hiányzik: 1765-ből hiányos; 1766-ból hiányzik; 1784-1790-ből hiányzik; 1797-ből hiányos; 1798-ból hiányzik; 1799-ből hiányos. Mivel a minorita megtelepedés első tizennyolc éve statisztikai szempontból ennyire kevés adatot tartalmaz, érdemes itt felsorolni azok neveit, akik, mint házfőnökök, a legtöbbet tették a miskolci katolikus hitéletért. 1729-ben Auer Lipót volt a házfőnök, akit Kelemen Didák követett 1730-tól 1742-ig. Utóda 1742-től 1744-ig Hartai Sebestyén lett, akit 1744-től 1747-ig Jánosi Móric követett. 5 Biztos, hogy ez időben még csak rezidencia rangján lévő miskolci ház személyzete legalább is a tizennyolcadik év vége felé nagyobb létszámú volt, amit az is mutat, hogy 1747-ből ismerjük a teljes házszemélyzetet, mely tizenöt páterből és hat laikusból állt, s mely egy szinte teljesen kiépült házszerkezetet tár elénk, amelynek előzmények nélküli felállását nem lehet elképzelni. Hogy a rendház szervezéséről és a Miskolcon működő minoritákról pontosabb képet kapjunk, bemutatjuk két kiválasztott év házszemélyzetét. Az egyik kiválasztott