A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Barsi János: A minoriták Miskolc társadalmi életében megtelepedésüktől a 19. század elejéig

A minoriták Miskolc társadalmi életében megtelepedésüktől a 19. század elejéig A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban őrzött minorita anyagból eddig még semmiféle forrásfeltárás vagy tanulmány nem készült, amely azt kutatta volna, hogy a minorita rend vagy az egyes minorita szerzetesek milyen szerepet játszottak Miskolc 18. századi társadalmi életében. Ez a most készülő munka arra tesz kísérletet, hogy a levéltárban őrzött kb. 7 ifm. darabszinten rendezett anyagból azokat a dokumentumokat tárja fel egy forrásközlés keretében némi feldolgozott rendszerességgel, amelyek adalékul szolgálhatnak azon minorita szerep bemutatására, melyet a rend és annak tagjai Miskolc 18. századi társadalmi életében töltöttek be. A vizsgált anyag bemutatása előtt általánosságban elmondható, hogy egy adott 18. századi történés feldolgozásához szükséges források, noha már ebből a korból nem kevés írásos emlék maradt fenn, lehetnének bővebbek is, ami még fokozottabban elmondható az egyházi vonatkozású forrásokról, hiszen azokkal némileg mostohábban bánt a sors. Témánk szempontjából további nehézséget jelent az is, hogy még fennmaradt anyagban sem nagyon találunk olyan bejegyzéseket, melyek azt az egyházi szerepet és részvételt dokumentálnák, melyet az a világi társadalmi életben betöltött, hiszen az egyház társadalmi jelenléte az adott korban természetes volt, s mondhatjuk, hogy azt még áttételesen sem igazán foglalták írásba. Az a szemlélet és társadalmi gyakorlat sem létezett, amely lehetővé és értelmezhetővé tesz ilyenfajta vizsgálódást, hiszen az azt érthetővé tevő mostani világi társadalom még nagyon kezdetleges formában volt jelen az akkori társadalmi életben, különösen Európának ebben a szegletében, s az egyházi élet természetes módon valósult meg a mindennapi életben, amit akár társadalmi életnek is mondhatunk. Sarkítva talán úgy is fogalmazhatnánk, ami azért a mindennapi élet erkölcseire csak nagyvonalakban igaz, hogy a társadalmi élet valamiképpen az egyház keretei közt jelent meg. Ugyanez mondható el a Borsod vármegyebeli Miskolcon megtelepült minoriták munkásságáról, és az utánuk maradt írásos anyagról is. Az itt fellelhető minorita anyagban szintén csak közvetett forrásokra lelhetünk témánk vizsgálatához, s a vármegyei és a városi iratokban sem találunk néhány esettől eltekintve a rend itteni működésére vonatkozó bejegyzéseket. Nemcsak az eddig elmondottak nehezítik a most már konkrétabb vizsgálódást, hanem az is, hogy magának Miskolc városának sincs még alaposabban feltárva és feldolgozva a 18. századi társadalmi élete, nem is beszélve a város egyházi életéről, mely utóbbi is több ágra oszlik, hiszen nehezen értelmezhető a miskolci katolikus minoriták működése, mondjuk az itteni protestáns felekezet akár egyszerű jelenléte, illetve annak ismerete és ismertetése nélkül, a többi felekezetekről, mint például az evangélikusokról vagy az ortodoxokról nem is beszélve. A miskolci minoriták adott korban játszott társadalmi szerepének teljesebb feltárásához és bemutatásához akkor foghatunk hozzá a nagyobb siker reményében, ha 12 177