A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos-Buka Adrienne: A rudabányai műemlék templom középkori napórája

napóra szerkesztése nagymértékben egyszerűsödik, ha az árnyékvető párhuzamos a Föld tengelyével, vagyis északi vége az égbolt északi pólusa felé irányul. Az ilyen árnyékvető (a pólosz) a földrajzi szélességtől függő szöget zár be a vízszintes vagy a függőleges számlap síkjával, vagyis a számlaphoz képest „ferde". Az úgynevezett egyenlítői rendszerű (ekvatoriális) napórák egyik legkorábbi példánya az erfurti dómon 1322-1334 között készült/ A rudabányai napóra készítésének idején tehát már hazánkban is ismeretes volt a tizenkét egyenközű részre osztott számlap (Szentendre, Mátraverebély), Nyugat-Európában pedig itt-ott egyenlő időközöket jelző „modern" árnyékőrát is szerkesztettek. (Hazánkban egyébként az ilyen modern napóratípus első képviselői az 1460-70-es évekből maradtak fenn.

9

) Ez azonban nem jelent tudományos elmaradottságot! Egyrészt gondolnunk kell az ismeretek lassúbb terjedésére és főként sokkal hosszadalmasabb befogadásukra. Észak-Németországban például még a 15. század második felében is készítettek ekléziasztikus napórákat. Emellett az egyházi szolgálat céljaira a kezdetlegesebb, matematikai ismeretek nélkül is elkészíthető típus elegendő volt. Feltehető, hogy a rudabányai templom építői egyszerűen a korábbi román és gótikus templomok napóráit vették mintául. A rudabányai napóra vizsgálata A rudabányai középkori árnyékőra készítési idejének meghatározását nehezíti a templom építési korának bizonytalansága. Úgy véljük, hogy a napórát a sarokpillér emelésével egyidőben készíthették. Valószínűnek látszik, hogy a felső, kisebb kettős 5. kép. Modern napóra a pápai r. k. plébániatemplomon, 1786. (A szerző felv.) 4. kép. A szentendrei plébániatemplom gótikus napórája a 14. század elejéről (A szerző felv.)