A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos-Buka Adrienne: A rudabányai műemlék templom középkori napórája

A rudabányai műemlék templom középkori napórája A rudabányai műemlék református templom látogatóinak többsége nem sok figyelmet fordít a déli oldal saroktámpillérén látható, kőbe vésett napórára. Pedig az aránylag jó állapotban fennmaradt középkori árnyékóra kultúrtörténeti szempontból semmivel sem értéktelenebb (és érdektelenebb) a gótikus templom többi kincsénél! Adataink szerint hazánkban ez az egyedüli jellegzetesen középkori, egyházi idöbeosztású napóra. Magyaroroszág mai területén két középkori napórát ismerünk: a rudabányait és a szentendrei római katolikus plébániatemplomon látható „gótikus napórát". (A harmadik ilyen árnyékóra, a mátreverebélyi templomon, vitatható korú.) Ám a szentendrei napóra időfelosztása már modern jellegű, míg a rudabányai jellegzetesen középkori: nem az órákat, hanem a kötelező imaidőpontokat mutatja. Az egyházi (kanonikus vagy ekléziasztikus) napórák a középkori európai kultúra jellemző alkotásai. Legkorábbi példányai a franciaországi (normandiai) és a britanniai templomok, kolostorok falán maradtak fenn, a 7-9. századból. Némileg későbbiek az észak-németalföldi és lengyelországi, falba karcolt egyházi napórák. E típusnak Európa délkeleti részén eddig egyetlen képviselőjét ismerjük: a rudabányai templomon látható napórát. Sajnálatos tény, hogy mindeddig sem a régészet, sem a műemlékvédelem nem szentelt nagyobb figyelmet ennek az érdekes időmérőnek. A rudabányai „egyházi napóra" A rudabányai gótikus templom napórája a déli fal bal oldali (bejárat felőli) saroktámpillérén, mintegy 2,5 méter talajszint feletti magasságban látható. Maga a támpillér eléggé nagyméretű kváderkövekből készült. A napóra „keretét" két koncentrikus, bevésett kör alkotja. A 24 centiméter átmérőjű belső kört voltaképpen két, finoman megmunkált bevésés képezi. Ez a kör egyetlen kőtömbnek nagyjából a középső részét foglalja el. A belső kört egy vele egyközpontú külső gyűrű veszi körül, amelynek átmérője mintegy 40 centiméter. Vésése kevésbé finom, a körív felső és jobb oldali részlete átterjed a szomszédos kőtömbökre is. A két kör közös központjában egy körülbelül 10 milliméter átmérőjű, a kőtömb felszínére pontosan merőleges lyuk található. Ebbe helyezték be a vízszintesen kinyúló árnyékvető pálcát (gnómon). Az eredeti gnómon régen elkallódott, sőt az 1970. évi helyreállítás alkalmával ide betett vaspálcát is kitörték már. Az eredeti árnyékvető mintegy 20-30 centiméter hosszú lehetett. A központi lyuk felől sugarasan indulnak ki az időbeosztást jelző óravonalak (voltaképpen itt szó szerint nem beszélhetünk órabeosztásról, csupán „időpontjelző számlapról"). Az időjelző beosztás vonalai a belső kör pereméig terjednek, megmunkálásuk durvább a két gyűrű vésésénél. Kissé pontatlan a vonalak kijelölése is: néhány