A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Gyulai Éva: Miskolc szőlőbirtokosai a 14-16. században

- sokszor éppen a jogtalanul megszerzett szőlőket - híveiknek adják, de általában libertálva, vagyis ezzel ezek a birtokok nem tartoznak a jobbágyi jellegűek közé. Szőlőt szerezhetett az is, aki mást irtványából kivetett. Az irtványból való kivetés sokszor erőszakos birtokszerzési mód, Her György, a később - 1606-ban Bocskaitól nemességet kapott miskolci vitéz - gyakran élt vele, így növelve tetemessé szőlőbirtokát. Nemesi címerrajzán szerepel is a szőlőfürt, jelezve, hogy gazdasági felemelkedését főként ennek köszönhette.

77 Az irtványból való kivetés érdekes példája, amikor ugyanez a Her György a városban nemesi fundust bíró Tibót úr (Tibolt István nemesről lehet szó) jobbágyát veti ki 10 forint lefizetése mellett, nem engedve, hogy szőlőt más (vagyis nem miskolci) földesúr jobbágya bírjon.

78 Irtvány - a szőlőművelés extenzív módjának terméke - azért is lehetett értékes tulajdonosa számára, mert későbbi hegyaljai példák mutatják, hogy új szőlő telepítésekor a földesúr kiváltságokat - dézsmamentességet adhatott a birtokosnak.

79 Irtvány megbecsülése mellett a szőlő jellemző megszerzési módja parlag szőlő megbecsülése, elbecsülése. Ez a processzus szorosan összefügg a városi kommunitás joghatóságával, hiszen olyan szőlők esetében, melyet tulajdonosuk nem művel a birtokot megszerezni kívánó városi polgár a tanács urait a helyszínre viszi, hogy azok értékét becsüljék fel, s ő vagy rögtön megfizeti az árát a tulajdonosnak, vagy majd csak az. örökösöknek. Olyanról is tudunk, hogy miután művelte, „építette", az örökösöknek csak a belefektetett munkája megfizetése után adja át. „Varga Istvánnak volt egy szőlője a Kecskekövön, mely szőlőnek műveltetésére Varga István gyermekei nem lehettek elégségesek, hanem Szabó János vitte ki a tanács uraimat, hogy ami állapotban mostan vagyon a szőlő, megbecsüljék. Azért megbecsülvén, a tanács uraim úgy ítélték, hogy 28 forintnál többet mostan nem ér. De Szabó János ilyen okkal állott hozzá a műveltetésre, hogy mikoron a jövendőben a gyermekek elégségesek lennének a műveltetésére és hozzá akarnának térni a szőlőhöz, ismét akkoron újonnan menjenek ki a tanács uraim és lássák meg épségét, és mennyivel jobb leszen, mint akkoron, mikor Szabó János hozzá vette, hát Szabó Jánosnak felderítsék az ő kegyelme munkáját" - írja a jegyzőkönyv 1600-ban.

811 Ismét csak van adat arra is, hogy elbecsüléssel saját szőlőjét növeli a birtokos. Parlagszőlőre ideiglenesen is lehetett szabadságot nyerni, vagyis művelés alá fogni, miután a tanács képviselői megjárták vagyis megszemlélték, és döntöttek, hogy engedélyezik vagy sem, hogy a kérelmező bizonyos időre „beleálljon". Ilyen jellemző esetet örökít meg a jegyzőkönyv az alábbiakban 1591-ből, igazolva, hogy az elbecsülés, szabadságszerzés végső és nem titkolt célja általában a szőlő örökbe való megszerzése lehetett: „Mészáros Kelemön állott az Isten hegyen egy parlag szőlőben, mely parlag szőlőt az urak akaratából az miskolci tanács.. .hites személyök megláttak. Ezök mely szőlőt látott az tanács, hogy tövisk.. .vert fel, az urak adtának Mészáros Kelemönnek - az tanács szavát meghivén - 4 esztendeig való szabadságot adtak reája. Mely dologról hoza elő az urak pecsétös levelét és kiváná mitőlünk, hogy az város könyvében kellene írni, hogy holta után is az ő maradékié legyen, senki ne háborgassa benne, hanem sajátja ez az szőlő, mert az urak szabad örökül adták neki mint parlag szőlőt."

81 A szőlőbirtokok megszerzésének módjai sokszor át is mehettek egymásba, a birtokosok többször ötvözték is ezeket. A szőlőhöz sokféleképpen lehetett hozzájutni a tárgyalt időszakban, a birtokformák is különözőek lehettek, a jellemző azonban a városban telket és appertinenciákat bíró polgárok járadékra kötelezett szőlőbirtoklása volt. A nemesi birtoklás még nem számottevő, csak a következő 17. században lesz jelentősebb. Ez majd tovább színezi a szőlőbirtoklás addig is pezsgő, fordulatos, sokszor a kortársak által is átláthatatlan birtokviszonyait. GYULAI ÉVA