A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Eszenyi Miklós: A Diósgyőr-Vasgyári Kórház kilencven éve

kirándulásra. A vasútállomáson dr. Ixel Soma elnök fogadta a vendégeket. Onnan hosszú kocsisorban kihajtattak a diósgyőri vasgyárba, ahol a gyárfőnök és dr. Zacharias vasgyári főorvos fogadta a vendégeket. Megtekintették a 6 ezer munkást foglalkoztató gyárat, majd a munkás étkezdét, ahol egyszerre 300 munkás étkezhet. Ezt követte a mintaszerűen berendezett Vasgyári Kórház megtekintése. A modern kórház a higiéné minden vívmányával rendelkezett, tágas kórtermek, röntgen és vegyi laboratórium állt az orvosok rendelkezésére. (Itt megemlítést érdemel, hogy az Erzsébet Kórház ilyen felszerelésekkel nem rendelkezett.) A vendégeket a gyári kaszinóban fogadták ebédre. Számos köszöntő és tréfás beszéd szünetében a gyári zenekar szórakoztatta a közönséget. Utána az Erzsébet Kórházba hajtattak és a kórház még kezdetleges állapotának megtekintése után a központi épületben kávét és teát szolgáltak fel."

4 Látható, hogy a kórház orvosai bekapcsolódtak az 1847-ben alakult orvos-gyógyszerész egylet tevékenységébe is. Havonta tartottak előadásokat, beszámolókat. Egy alkalommal (1909-ben) „tarka-estet" rendeztek, melyen a leghumorosabbnak dr. Halász Henriknek, a Vasgyári Kórház fül- orr- gégészének az orvosi konzíliumról tartott paródiáját tartották. 1910-ben Miskolcon tartotta XXXV. vándorgyűlését a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók népes csoportja. Ezen gróf Andrássy Gyula elnökölt. A Vasgyári Kórház részéről dr. Zakariás János tartott előadást, az új kórházat ekkép' mutatta be: „A Diósgyőri Vas- és Acélgyár legfontosabb egészségügyi intézménye a kórház, a gyarmattól délnyugatra foglal helyet, az ún. Kerekdombon, a szép Bükk hegység tövében, remek kilátással ezen hegységekre és a diósgyőri várromokra. A kórház egy emeletes főépületből, és egy magasföldszintes gazdasági épületből áll. E kettőt üvegezett folyosó köti össze egymással. A 36 ágyas főépületben a földszinten van egy szép nagy műtőterem, egy nagyobb kórterem, megfigyelőszoba, Herba-szoba és az ápolónők lakosztálya, kapusszoba. Az emeleten egy kisebb kórterem, irodahelyiségek, Röntgen-szoba, laboratórium. Minden nagyobb kórterem mellett fürdőszoba és teakonyha."

5 A kórház dolgozóinak száma is jelentősen gyarapodott. Tíz év elteltével már hét orvos, két gyógyszolga, hét bába, négy irodatiszt és a vöröskeresztes ápolónők látják el a betegeket.

6 Az I. világháború természetesen Diósgyőrt sem kerülte el. Dr. Bender Béla orvost frontorvosnak helyezték ki, helyére jön a későbbi igazgató, dr. Jónásch Antal. Strausz Zsigmond orvos ugyancsak a fronton gyógyított, Kijevben esett fogságba. A főispán, dr. Tarnay Gyula hadikórházat, majd kolerakórházat rendezett be a városban. Az Erzsébet Kórház is felépítette a maga barakk-kórházát, ezt a példát követték a vasgyáriak is. A legtöbb munkát Jónásch Antal főhadnagy, sebész vállalta. 1919 őszén a román csapatok végiggarázdálkodták a várost,

7 a legnagyobb csapást a Vasgyár szenvedte: 9 millió 932 ezer korona értékben vittek el gépeket szeptemberben, októberben pedig 18 és fél millió korona értékben. Betörtek az anyagraktárba is, ahonnan szappanokat, pokrócokat, vászonzsákokat tulajdonítottak el. Nem is csoda, hogy ebben a helyzetben az orvosi ellátás iránt is gondok merültek fel. Szerencsére minden hamarosan visszaállt a régi kerékvágásba. 1921-ben a társpénztár Hajdúszoboszlón telket vásárolt, hogy ott szanatóriumot építsen. 1927-ben több, mint negyed évszázados tevékenykedés után Zakariás János nyugalomba vonul, utódjául dr. Mauks Károly gyári főorvost nevezik ki. 1928-ban így ír a kórházról: „Egy teljesen modern berendezésű, központi gőzfűtéssel bíró 33 ágyas kórház három nagyobb kórteremmel, három kisebb kórszobával, műtőteremmel, RTG-vel, Quartzfénykezelésel, orvosi laboratóriummal."

8 Mauks - híven elődjéhez a kórház további fejlesztését tartotta szem előtt. 1928-ban ellenőrző főorvost nevez ki dr. Csíky Tivadar személyében, feladata: a kórházi orvosok és a körzeti orvosok fel-