A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Takács Péter-Udvari István: A parasztok életmódja a Felsö-Ciróka völgyében Mária Terézia úrbérrendezésekor

juk, a 20 376 katasztrális holdból 8869 hold volt az erdő, az összterület 43,53%-a, és csak 3956 hold a szántó. Az összterület 19,42%-a. Tehát még a 19. század végén, amikor belső és külső felvevőpiac, a megszaporodott számú lakosság nagyobb arányú, inkább a keményítőkre koncentráló fogyasztása került előtérbe, még akkor is kevesebb mint 1/5ét hasznosították a falvak lakói - természetesen éghajlati, természetföldrajzi kényszer okán-határuknak szántó-vető tevékenységgel. A rét 1895-ben 14,51%-os, míga legelő 18,71 %-os arányt képvisel. Ez utóbbi kettő együtt messze meghaladja a szántóterület arányát. A rét és legelő együttesen 6770 holdat tett ki ekkor, s ez 33,22%-os részesedést jelent, ami a szántó-vető foglalkozással szemben a dominanciáját megőrző állattenyésztés fontosságát sugallja. A szántóföld aránya az átlagos 19,42%-os részesedésnél is sokkal alacsonyabb Ruszkán, ahol mindössze 14,63% volt 1895-ben. Az erdő viszont Ruszka határának 59,3%-át foglalta el. Majdnem hasonló volt a helyzet Osztroznicán, ahol a szántó 14,8%-kal, az erdő 50,28%-kal; Szmolnikon, ahol a szántó 16,62%-kal, az erdő 56,7%kal részesedett a falvak határából. Ezek az arányok - biztosra vehető minden számadat hiányában is - még kedvezőtlenebbül alakultak a szántóföldet illetően az 1770es években. Ezt azonban csak sejtjük. Pontos adatunk nincs erre vonatkozóan. A korabeli valósághoz mégis közelebb visz bennünket, ha a rendelkezésünkre álló adatokat szerbe-számba vesszük. Tesszük ezt annak tudatában, hogy tisztában vagyunk vele: a feudalizmus kori jobbágyháztartás, minden összeírás, számbavétel, dikális és egyéb conscriptio ellenére nagyon ingatag. A homonnai uradalom két egymáshoz időben közel álló urbáriuma (1612 és 1623) tanúsítja ezt leginkább.

7 Elég egy tűzeset, egy ügyesebb betyár garázdálkodása, egy lakosságot vagy igás állatot pusztító járvány, egy gondatlan vagy megvesztegethető conscriptor, egy ügyes bíró, rafinált pap, ispánt, gazdatisztet gyűlölő jegyző, egy későn kiengedő tavasz, korán beálló ősz, egy rossz szénatermést követő hosszú tél, egy hosszan elnyúló hóolvadás ebben a régióban, hogy egyik évről a másikra megváltoztasson a jobbágyháztartás gazdálkodásával kapcsolatos minden stabilnak hitt számsort. A felsorolt, és a meg nem említett, mert ma már nem is sejtett esetek pedig elég gyakori „vendégei" voltak a falvaknak/ Mindezen stabilitást és állandóságot „veszélyeztető" motívumok ellenére is érdemes a korabeli összeírások tendenciát jellemző adataival bíbelődnünk néhány gondolat erejéig. Először az úrbérrendezést megelőző időből származó szórványadatok alapján megkíséreljük számba venni a telkek és adózó háztartások számát. Adózó lakosok és telkek a Felső-Ciróka-völgyben az úrbérrendezés élőt? Község Év Jobbágyházastárs Zsellérházastárs Gazdaságok összesen Telkek száma Osztroznica 1567 _ _ _ 1600 5 0 5 > 1612 8 3 H 8 1623 7 1 8 8 1753 17 17 51/4 Ruszka 1600 14 14 ? 1612 20 4 24 21 1623 18 3 21 23 Szmolnik 1600 9 9 1612 12 6 18 111/2 1623 11 1 12 12 1753 22 3 25 -