A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: Gondolatok a miskolci gépgyártás tárgyi és dokumentációs emlékeinek feldolgozásáról (A Szilágyi és Diskant gépgyár története)

Gondolatok a miskolci gépgyártás tárgyi és dokumentációs emlékeinek feldolgozásáról (A Szilágyi és Diskant gépgyár története) Az első gépgyár 1863-ban jött létre Miskolcon, a Zsolcai kapuban, s 1895-ig (megszűnéséig) ez volt az ún. „Leszih Miksa gépműhely".* A tulajdonos halála után a műhely területe, s épületeinek valamennyi berendezése Szilágyi Miklós kezébe került, aki itt alakította ki a későbbi Szilágyi és Diskant motor-gépgyár és malomépítészetet. A nemzetközi tekintélyű gyár 1896-tól 1949-ig, az önként felajánlott államosításig üzemelt. Szintén a Zsolcai kapuban működött Hercz Zsigmond és Hercz Jenő gépgyára (1893-tól már csak Hercz Jenő gépgyára). Tevékenysége is csaknem hasonló időhatárok között folyt, ugyanis 1879-ben alapították, s 1948-ban államosították. E kettő összevonásából jött létre, s működött 1962-ig a Borsodvidéki Gépgyár, amely 1963-tól DIMÁVAG, majd DIGÉP, vagy Diósgyőri Gépgyár néven mint jogutód funkcionál napjainkban is. A miskolci gépgyárak közül figyelmet érdemel még az 1890-től működő Moskovits, vagy az 1912-től induló Fried-féle gépgyár és vasöntöde története. 1915-1949 között működött Schüchel és Boros miskolci öntöde és gépgyára, a 17 alkalmazottal dolgozó Miskolci Öntöde Rt. Gépgyár és Vasöntöde, amelynek a történetét éppoly kevéssé ismerjük, mint az 1926-ban"60 munkást alkalmazó Schreitzer gépgyár működését. A következőkben a Leszih gépműhelyről, s a helyén kifejlődő, terebélyesedő Szilágyi és Diskant gépgyárról kívánok szólni. Az 1949. május 23-án kelt, s az államosítást előkészítő, vagy inkább felajánló levelet a gépgyár cégvezetői: Szilágyi Vilmos (műszaki irányító és vezető), Szilágyi Miklós (beszerzési és eladási vezető) és Szilágyi Dezső (könyvelés és ügyviteli vezető) írták alá. Szilágyi Miklóssal 1974-1977 között számos alkalommal volt szerencsém találkozni, s visszaemlékezéseit hangszalagra rögzíteni. Az elmondottakat sikerült ellenőrizni, dokumentumokkal alátámasztani. Halálát követően (1981. június 8.) leányaitól, s egyben örököseitől további dokumentumok (fényképek, oklevelek, születési és halotti anyakönyvi kivonatok, igazolványok, korábban féltve őrzött család- és rokonságtörténeti adatok és jegyzetek) kerültek még a múzeumba. Ezekből derült fény - többek között - az ózdi gyáralapító Rombauer családdal való kapcsolatokra, az elődök 1848/1849-es tevékenységére, a miskolci Erzsébet gőzfürdő létesítésével kapcsolatos munkásságukra, de előkerültek a Leszih gépműhellyel, vagy éppen a Hercz gépgyárral való kapcsolatra utaló olyan iratok, amelyek alátámasztották, kiegészítették a szóban elmondottakat. A levéltári, szakirodalmi adatokat (gyár- és gyártmányismertetők, katalógusok, reklámszövegek és hirdetések, korabeli gyárbemutatók) a visszaemlékezéseken és a családtörténeti dokumentumokon túl kiegészítik azok a termékek és gyártmányok, amelyek szép számmal találhatók a Mezőgazdasági Gépek Gyűjteményében, itt Mezőkövesden. Mindezekből úgy tűnik, rövidesen összeállhat az a kötet, amely erőteljesen *Az előadás elhangzott Mezőkövesden 1989. október 2()-án a Mezőgazdasági Gépek Gyűjteménye Kleves jubileumi megemlékezésén.