A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Takács Péter-Udvari István: Adalékok Torna vármegye vásárai és a vásározó Torna megyeiek 18. századi történetéhez

megyei szegénység, a hazátlan zsellérek hada, az úri szolgálónépek sokasága távol maradt ettől a tevékenységtől, s elesett a közvetítő kereskedelem hasznától is. A fent vázolt tevékenység felvállalása természetesen azzal járt, hogy Torna megye falvainak lakói nem egy-két vásárba jártak, hanem többnyire négy-öt, vagy még ennél is több sokadalmat látogattak több-kevesebb rendszerességgel. A paraszti vallomások tanúsága szerint egyetlen vásárba - Rozsnyóra - mindössze 3 faluból járnak: Borzováról, Jósvafőről, Szilicéről. Két város vásárainak látogatását említik négy község lakói, amíg három városba 7 település lakói jártak vásározni. Négy vásárt látogatnak 9 községből, 5 vásárt 6 településről, hat vásárt 12 településen említettek, míg 7 és 8 vásárt l-l településen. Torna vármegye 42 településének lakói összesen 12 vásározó helyet említettek meg név szerint. Ha feltételezzük, hogy a vásárok népszerűsége és fontossága arányos azzal, hogy hány településen említették meg, mint számukra fontos helyet, akkor a tornaiak által látogatott vásárok rangsora a következő volt a 18. század utolsó harmadában: 1. Rozsnyó: 2. Mecenzéf: 3. Szomolnok: 4. Szikszó: 5. Miskolc: 6. Szepsi: 7. Jászó: 8. Szentpéter: 9. Torna: 10. Stósz: 11. Svedlér: 12. Igló: 24 községből látogatták 23 községben említik 22 községben említik 21 községben említik • 20 községben említik 19 községben említik 18 községben említik 16 községben említik 11 településen említik 8 településen említik 2 településen említik 1 településen említik. TAKÁCS PÉTER-UDVARI ISTVÁN JEGYZETEK 1. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720-21. Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam XII. kötet. Bp. 18%. 2. Lexicon universorum Rcgni Hungáriáé locorum populosorum . . .Bp. 1920. 3. Az eddigiek során megvizsgáltuk Abaúj, Bereg, Esztergom, Gömör, Szabolcs, Szatmár és Zemplén megye falvainak vásározási szokásait. 4. Magyar Országos Levéltár (MOL), Mikrofilmtár, Urbarialia, Torna megye, 4266. tekercs. Torna mezőváros lakóinak az úrbérrendezés 9. kérdőpontjára adott válaszai. 5. A II. József korabeli népszámláláskor készült adatfelvételek anyagai eddig lappangtak. Csorba Csaba levéltár-igazgató szíves közléséből tudjuk, hogy az anyagot szlovák levéltárosok megtalálták, s a közeljövőben megjelenik. 6. Investigatio, oppidum Torna. MOL, Mikrofilmtár, Urbarialia, 4266. tekercs. Mivel minden község paraszti vallomását ez a tekercs tartalmazza, ezt követően, ha a parasztvallomásokból származik adatunk vagy idézetünk, nem hivatkozunk rá külön. A tekercsen a községek ábécérendben szerepelnek. 7. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pesten, 1851. 8. Bácskai Vera-Nagv Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp. 1984. 281. 9. Szádeczky Lajos: A ezéhek történetéről Magyarországon. Bp. 1898.; Uő.: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. I—II. Bp. 1913.; Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686-1848. Bp. 1967.; Uő.: A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Bp. 1988. 10. Fényes Elek i. m.; Bácskai-Nagy, i. m.