A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: Adatok Szerencs iskoláinak történetéhez

csak a gyerekek okításával foglalkozott, hanem főleg a XVIII. századot megelőzően a kántorizáció és a nótáriusi tevékenység is feladatai közé tartozott sok helyen (amiért külön juttatásokat kapott), más fényt vet jövedelmére. Nem csoda, ha a leendő papnövendékek kifogtak egy jól fizető eklézsiát, igyekeztek úgy viselkedni, hogy megmaradjanak három évre. Kivétel persze volt, mint azt az előző fejezetben is említettem. Miskolci Csulyak István például (mivel édesapja fiatalon elhunyt), bodrogkeresztúri rektorkodásával kereste meg azt a pénzt, amelyből elvégezhette a pataki kollégium teológiai stúdiumát. Az 1607. május 14-én rögzített adatok szerint a szerencsi református iskola rektora a kántorizációért minden gazdától, akinek az itteni hegyen szőlője van, (függetlenül attól, hogy helybéli, vagy vidéki) 1 köböl bort kap. (Egy köböl bor kb. 13 liter a Hegyalján.) Akinek nem volt szőlője, az 25 dénárt adott. A malom szombati vámjának harmadrésze illette. Az iskolába járó gyermekek után az első esztendőben 25 dénárt, a második esztendőben 50 dénárt, a harmadikban 75 dénárt, a negyedikben pedig 1 Ft-ot kapott. Bekecs és Szada filiális tartozott még a szerencsi eklézsiához. Az itteni gazdák közül, akinek volt igás állata: 25 dénárt, akinek nem volt: 12,5 dénárt fizetett a kántorizációért.

24 181 l-ben a bekecsi filiából befolyó járandóságokat a következőkben határozták meg: az éneklésért minden házas gazda 10 icce mustot (kb. 9 liter), vagy helyette 10 garast fizet. Minden iskolás gyerektől, akár fiú, akár leány, 20 icce mustot, vagy helyette 20 garast adnak. A prédikációs halottól 18 garast, az énekes halottól 12 garast. A préceptornak a mindennapi harangozásért minden gazda 4 icce mustot, vagy négy garast fizet. Prédikációs halott temetésére harangozásért szintén jár pénz: 2 garas.

25 1848. június 7-én az egyházi közgyűlés az alábbiak szerint becsülte fel a református tanító évi jövedelmét: Készpénz: 20 Pengőforint. 15 hordó bor, melynek értéke: 45 pengőforint. Két köböl gabona. Értéke: 4 Pengőforint. Három szekér szalma, amelynek értéke: 5 pengőforint. Csirke és tojás, amely értéke: 2 pengőforint. Összesen: 76 pengőforint. Ugyanakkor a lelkész egész évi jövedelme 625 pengőforintra becsültetett.

2(1 A római katolikus tanító 1814. évi jövedelme a következőkből tevődött össze: Almásy Pál az iskola fenntartására 600 Ft-ot helyezett letétbe alapítványként, 3,5%-os évi kamatra. Ebből kap a tanító minden éven hét forintot. Az Almásy család a gyerekeik nevelése címén 12 Ft-ot ad rendszeresen. Mivel a római katolikusok száma nem túl magas, ezért a Vallásalaptól 56 krajcárt kap, amelyet minden éven október 1. és november 1. közötti időben kell felvenni Kassán, az Egyházmegyei Hivatalnál. Az iskolát látogató gyerekek mindegyike 1 Rajnai Forintot fizet. A misepénzből, ha azt a hívek rendelik meg: 30 krajcárt kap. Az Almásy családért minden éven 16 misét celebrálnak, amely után az uradalomtól 8 Forintot vehet át. A temetési stóla: 24 krajcár. A koporsóba tételért ugyancsak 24 krajcárt kap. A liberáért szintén, míg a verses halotti búcsúztató megírásáért 1 Forint jár. Jegyesek hirdetési cédulájának elkészítéséért 6 krajcárt kérhet. A parókusnak adott természetbeni juttatások felét kapja, ugyanakkor az Almásy család negyed telek földet, rétet juttat neki. Ez nyolc hold szántót és két hold kaszálót jelent.

27 Összegzésül elmondhatjuk, hogy Szerencsen már történelmünk korai szakaszától kezdve egzisztált iskola. Az itt tárgyalt évszázadok alatt sok viszontagságon ment keresztül, míg közelítve a XIX. század első feléig, egyre szélesebb rétegeket tudott bevonni hatókörébe. A XIX. században érte el végül a helyi népoktatás azt a fejlődési fokot, amikor elméletileg minden társadalmi osztálynak megadhatta az alapfokú műveltséget. SISKA JÓZSEF