A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: Adatok Szerencs iskoláinak történetéhez

szerzéséért, a Lengyelországba irányuló borkereskedelem feletti ellenőrzésért vívott Habsburg és erdélyi csatározások színterévé vált, de több ízben pusztították az Alföld felől be-betörő törökök is. A Szerencsen átvezető borút és sóút jelentőségének növekedése késztette a református Némethy Ferencet arra, hogy a katolikus Bebeket elzavarja, ellenőrzése alá vegye a kolostort, illetve később erődítménnyé építse ki. Ekkor indult meg a városban a reformáció fokozatos megerősödése. Az új vallás tekintélyes támogatóra talált Rákóczi Zsigmondban, aki 1583ban zálogként kapta meg Rudolf császártól az erősséggé átalakított klastromot, amelyet aztán tovább bővített. Az ő nevéhez fűződik az 1220-ra datált alapítású római katolikus templom és az iskola elvétele, majd átadása a helvét irányzatú reformátusok számára. Az ő anyagi támogatásával építik át a gótikus stílusjegyeit a mai napig megőrzött templomot 1595-ben. A református kisiskola létezéséről Miskolci Csulyak István, szerencsi (és más helységek) református prédikátora számol be naplójában 1607. május 14-én." Felsorolja az iskolamester jövedelmét, és ezek között a korabeli tanulócsoportok szerinti tandíjat, amely szintén hasznos információ számunkra. A református iskoláról van egy 1648-ból származó adatunk is. A sárospataki zsinat ebben az évben kísérelte meg, hogy a partikulájának tekintett regionális körzetben egységes tanrend szerint folytassák a népoktatást. Az oktatható tananyag szempontjából négyféle iskolatípust határoztak meg. A szerencsi református iskola a gimnáziális képzést adók között van felsorolva.

12 A zavartalan oktatást megakadályozták a XVII. században zajló helyi háborúk, amelyek nem voltak mentesek felekezeti töltésű villongásoktól sem. Az I. Lipót által kezdeményezett ellenreformáció hű támogatóra talált II. Rákóczi György özvegyének, Báthory Zsófiának személyében, akinek közreműködésével ismét katolikusoké lett a templom. A Thököly-szabadságharc alatt rövid időre megint visszakapták a reformátusok, aztán a Rákóczi-szabadságharcig újból a katolikusoké. Valószínűen ez volt a kisiskola sorsa is. A káosz természetesen a tanítás rovására ment. A gimnáziális oktatás visszasüllyedt az alapismereteket nyújtó grammatikai iskola szintjére. A XVIII. században a református felekezet kisiskolájának működése folyamatos. A szabadságharc bukása után a szerencsi uradalom fele II. Rákóczi Ferenc elbujdosása miatt a királyi kamarára szállt. Ezt a kamara elzálogosította, egymás után több családnak. Ezek közül az Almásyak voltak azok, akik az általuk beköltöztetett, többnyire római katolikus vallású jobbágyaik részérc 1742-ben visszaállították a plébániát és az iskolát." A szerencsi uradalom másik fele gróf Asprcmontné, Rákóczi Julianna kezén maradt, aki a XVIII. század első harmadában dúló pestisjárványokban elpusztult jobbágyok helyére a Sáros megyei makovicai uradalomból toborzott görög katolikus vallású, 2. kép. XVIII. századi tankönyv címlapja \