A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Naukovij zbirnik Muzeju ukrajinszkoji Kulturi u Szvidniku, 13. (Udvari István)

A határ felet németek bírták, a másik felén a ruszin és cseh gazdák osztoztak. A csehek egy része Csehszlovákia megalakulásakor, egy további részük a II. világháborút követően, a németek többsége pedig 1944 után elhagyta a falut, ahol ma a ruszinok alkotják a többséget. A román kormány 1946-ban hegyi románokat telepített a faluba, de ezek nem gyökeresedtek meg. (Ugyanitt Kispereget Egyek községből telepítették be. Hajdú-Bihar megye.) Régen foglalkoztatja a térség kutatóit Lutskay Mihály kéziratban maradt (17781843) História Carpato-Ruthenorum című hatkötetes munkája. A ruszinok történetét Lutskay a munkácsi egyházmegye levéltárosaként írta meg, s 1843-ban a pesti egyetem budai nyomdájában akarta megjelentetni. A latin nyelvű munkát/. Szak ungvári kutató kéthasábosan, ukrán nyelvű fordításban és eredetiben teszi közzé. A szvidniki múzeum Tudományos Gyűjteménye 9. és 10. kötete tartalmazza Lutskay munkájának első könyvét, mely a legrégibb időktől a magyar honfoglalásig tárgyalja a Kárpát-medence népeinek történetét. A Tudományos Gyűjtemény 13. kötete a honfoglalástól a XIV. sz. második feléig tekinti át Kárpátalja történetét, jelentős teret szentelve a legendás Korjatovics Tódornak, aki a legenda szerint 40 000 embert hozott magával Podoliából Kárpátaljára, s megalapította a munkácsi bazilita monostort. Lutskay müve román vonatkozásokat is érint. (Hogyan és mikor kerültek a románok Máramarosba? Valachok Munkács környékén stb.) A kelet-szlovákiai ukránok népi bútorairól még nem készült önálló tanulmány. E hiány pótlására tesz kísérletet Miroszlav Szopoliga, aki A hajdani kelet-szlovákiai ukrán lakóházak fontosabb bútorai és azok rendeltetése című cikkében retrospektív módszereket alkalmazva, a népi bútorokat két csoportra osztja: 1. Az ember pihenését vagy kényelmét szolgáló bútordarabok (ágy, bölcső, asztal, lóca stb.) 2. A háztartásban szükséges anyagok, eszközök elhelyezésére, tárolására stb. használatos bútorok (szekrény, polc, kanáltartó, sótartó stb.). A 42 fényképpel illusztrált tanulmányában a szerző egyenként mutatja be az említett bútorokat, elemzései közül, általa az első csoportba sorolt bútorok bemutatása részletesebb, jelentőségének, súlyának megfelelően az asztalról ír bővebben. Gabriela Jesenská-Horváthová: A népi gyógyászat változásai egy termelőszövetkezeti faluban című cikkében az etnomedicinát humán- és állatgyógyászatra osztja, a humán népi gyógyászatban használatos gyógymódokat racionálisokra is irracionálisokra tagolja. Említést tesz továbbá az etnomedicinában használatos eszközökről, a gyógyítás idejéről, a gyógyító személyéről. Az etnomedicinában beállott változásokat önmagában jól szemlélteti az a tény, hogy eszköztára lényegesen lecsökkent. A mai gyógyító emberek már nem használnak emberi belsőségeket (szív, máj, könny, nyál stb.), szúport, pókhálót, emberi, állati csontot stb. Ivan Kraszovszkij: Az északi Kárpátok lejtőin élő lemkok anyagi kultúrája a XIXXX. században című tanulmánya az által is figyelmet érdemel, hogy a lemkokhoz tartozik a csehszlovákiai ukránok jelentősebbik része, a magyarországi Komlóska szakirodalomból megismert ruszin lakossága s a jugoszláviai (vajdasági, bosznia-hercegovinai) ukrán népesség is. Az északkeleti és délnyugati Kárpátok lejtőin, a San, ill. az Ung, valamint a Poprád és Dunajec folyók által határolt térségben élő lemkok az ukránok legnyugatibb etnikai csoportját alkotják, ami tükröződik anyagi és szellemi kultúrájukban egyaránt. Mai létszámukat a szerző 800 ezerre becsüli (a szlovákiaikét 100 ezerre). A szerző témájának történeti hátterét felvázolva két tényezőt emel ki: 1. 1945-46-ban lakosságcsere keretében a lengyelországi lemkok mintegy 70%-a a Szovjetunióba települt át. 2. A lemkok 1/4 része mintegy 200 ezer nyugati emigrációban él. A lemko néprajzi csoport kapitalizmuskori kultúrájának elemzése során a lembergi szerző bemutatja a hagyományos mezőgazdasági technikát, a népi iparágakat, a népi építészetet és népvi-