A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

MÚVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Orosz György: A Kijevi Rusz ideológiai arculata

dott kizárólag csak az elvont eszmékre. A keresztény tanok mellett éltek és hatottak, természetesen külsőleg keresztény formában, azon népi vallások maradványai, amelyektől tarkállottak a keleti és nyugati birodalmak.

27 D. Sz. Lihacsov nézetei szerint a kultúra történetének folyamata nemcsak változásokból áll, hanem ebben a folyamatban megőrződik a múlt is, felhalmozódnak a kulturális értékek. A kulturális értékek legjellemzőbb jegye - a kontinuitás.

28 B. V. Farmakovszkij is úgy jellemzi a kultúra történetének fejlődési folyamatát, hogy nincsenek benne hézagok, megszakítások, mert a régi képzetek nem tűnnek el teljesen: „. . . bár a népek és fajok a különböző helyeken váltják egymást, mégis megőrződnek bizonyos jellegzetességek, és főleg ezen helyek rég eltűnt elsődleges lakóinak vallási képzetei".

29 A keleti szlávok hitváltása nem egy csapásra zajlott le, hanem fokozatos fejlődés eredménye. Az ősi pogány hit és a keresztény vallás versengésének időszakában az új tanok csak fokozatosan hódítottak teret. Az új és a régi hit versengése végül is a kereszténység győzelmével végződött, de hosszú volt az idáig vezető út, s közben a kereszténység a megszüntetve-megőrizve módszerével számos pogány elemet épített be önmagába, az ősi formát és szokást új, keresztény tartalommal töltve meg. Ez az asszimilációs folyamat a keresztény középkorban sok pogány értéket mentett át Oroszország kultúrájába, s elősegítette Bizánc kulturális vívmányainak befogadását, megteremtette a feltételeket egy sajátos ötvözetű nemzeti művészet kialakulásához. n ^VÄD^V JEGYZETEK 1. Nyikolszkij, N. M.: Isztorija russzkoj ccrkvi. Moszkva, 1983. 21-22. 2. Anyicskov, E. V.: Jazücscsztvo i Drcvnyaja Rusz. Szankt-Pctycrburg, 1914. XXIX-XXXIII. 3. Ivanov, V. V.: Nyelv, mítosz, kultúra. Budapest, 1984. 237-239. 4. Dobossy L.: Szlávok. Mitológiai ÁBÉCÉ. Budapest, 1985. 376-377. 5. Ivanov, V. V.-Toporov, V. N.: Isszlcdovanyija v oblasztyi szlavjanszkih drevnyosztycj. Moszkva, 1974. 4.. 164. 6. Engels, Fr.: Ludwig Fcucrbach es a klasszikus nemet filozófia felbomlása. - In: Marx, K.-Engels, FA.: A vallásról. Budapest, 1961. 209. 7. Rübakov, B. A.: Jazücscsztvo drevnyi

h szlavjan. Moszkva, 1981. 4. 8. Anyicskov i. m. 380-386. 9. Galkovszkij, N. M.: Borba hrisztyiansztva sz osztatkami jazücsesztva v Drevnvej Ruszi. Harkov-Moszkva. 1913-1916. II. 24-25. 10. Kljucsevszkij, V. O.: Kursz russzkoj isztorii. Szocs. v 8-mi tomah. I. Moszkva, 1956. Lekcija XVII. 377-378. 11. Nyikolszkij i. m. 25. 12. A hittérítés módszeréről: Lévay M. (szerk.): A katolikus hittérítés története [-II. Budapest, 1937. 13. Golubinszkij. E. E.: Isztorija russzkoj ccrkvi. I. Moszkva, 1904. gl. VIII. 834-836. 14. Anyicskov i. m. 296. 15. Des Metropoliten Ilarion Lobrede auf Vladimir den Heiligen und Glaubensbekenntnis. Nach der Erstausgabe von 1844 neu herausgegeben, eingeleitet und erläutert von Ludolf Müller. Wiesbaden, 1962. 106. 16. Golubinszkij i. m. I. gl. VIII. 837-838. 17. Galkovszkij}. m. I. 132. 18. Golubinszkij i. m. I. gl. VIII. 851-852. 19. Vö. 15. jegyzet, 130-131. 20. Blankov, Zs. O.: O dvojcvcrii i amuletah-zmejevikah. - V kn.: Vizantyija; Juzsnüjc szlavjanye i Drcvnyaja Rusz; Zapadnaja Jcvropa. Iszkusztvo i kultúra. Szbornyik sztattycj v cscszty V. N. Lazareva. Moszkva, 1973. 203,206,208-209. 21. Nyikolszkij i

. m

. 25, 47^t9

. 22. Kijcvopccscrszkij Paterik po drcvnyim rukopiszjam. V perclozscnyii na szovrcmennüj russzkij jazük Marii Viktorovoj. Kijev, 1870. 88-95. 23. Anyicskov i. m. 302-303. 24. Golubinszkij\. m. I. gl. VII. 587. 25. Tyihonravov i. m. 89. 26. Scsapov, A. P.: Szocs. v 3-h tomah. Szankt-Petyerburg, 1906. 33-77. 27. Nyikolszkij i. m. 23-24. 28. Lihacsov, D. Sz.: Poctyikadrevnyerusszkoj lityeraturü. Moszkva, 1971. 405 406. 29. Farmakovszkij, N. M.: Arhaicseszkij period v Rosszii. Petrograd, 1914. 64.; Ld. még: Lihacsov, D. Sz.: Nacionalnojc szamoszoznanyije Drcvnyej Ruszi. Moszkva-Leningrád, 1945. 6.