A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

MÚVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Szilágyi Dezső: A sátoraljaújhelyi görög katolikus templom restaurált ikonostasionja

A sátoraljaújhelyi görög katolikus templom restaurált ikonosztázionja Városunk kedves látványossága a Mártírok útján a görög katolikus templom. A környező kertes magánházak, a csatlakozó hegyek, erdők és szőlők között helyezkedik el, jól illeszkedve a jellegzetes sátoraljaújhelyi környezethez. Kedves, megnyugtató kertes kiképzése is van. Az egyházközség feltehetően már az Árpád-korban is létezett. Anonymus 15. fejezetében körültekintően említi Sáturhalmát. Az itt lakó szlovákokat már akkor, feljegyzések szerint, Ciril és Method, a keresztény hitre térítették. 1352-ben Koriatovics Tódor földbirtokos, ukrán herceg letelepült népének Sátoraljaújhelyben temploma volt, a mai Hétszázéves téren. Ennek a templomnak romjain 1873-ban a kolerától való örömteljes megszabadulás emlékére keresztet állítottak fel. Innen az egykori elnevezése a térnek Kereszt tér-, illetve a keresztre utaló egykori meghatározása is. 1697. február 20-án II. Rákóczi Ferenc adott engedélyt a ma ismert templom építésére. Emlékcink szerint az 1700. év tájékán elkezdődött az építkezés. Építése az akkori művészeti stílus jegyeiben történt. Jól kiképzett hatalmas oszlopokon, négyoszlopos kupolája volt. 1880-ban az ikonosztázionon még három zárható ajtó voit. A középső, a királyi ajtó stílusában mára a hiányzó kettő pótolva lett. A királyi ajtó faragványaiba a nemesen megoldott evangélista szimbólumok csodálatosan belevegyülnek az ornamentikába. Az ikonosztázion ekkor még egy tömör falba volt foglalva. A fal az éneklést rendkívüli módon zavarta. Később az ikonosztázion leválasztódott a falról, mezeje sötétzöld, aranyozott volt. Az ikonosztázion 50 db képből áll. A szószék is műemlék, stílusa copf. Eredetileg az egyik északi oszlopra volt felfüggesztve. A szószék és az ikonostasion vázának megfestésében a luszterezés a domináns. A képek - ikonok - festését, ábrázolását, jelképeket és egyéb művészi megoldásokat az ikonográfia határozza meg. Ikonográfia egy meghatározott téma ábrázolásának szigorúan megállapított szabályát is jelenti. Különös jelentősége volt a középkor vallásos művészetében, amikor a művésznek feltétlenül követni kellett az ikonográfia szabályait. Csak a keresztény vallás szigorú kánonja alapján meghatározott módon lehetett ábrázolni Krisztust, Máriát és a Szenteket. A képek - ikonok - az ikonosztázionon foglalnak helyet. Az ikonosztázion a görögkeleti templomban, a szentélyt a templom terétől elválasztó, ajtókkal áttört, faragványokkal és képekkel borított fal. /. Ismeretlen festő 1759. Istenszülő Mária karján Jézussal. Anyaga olaj, fa a templom ikonosztázionján alkalmazva. Az ikonográfia értelmezéseit jól ismerő művész megfogalmazásában Istenszülő Máriát karján Jézussal, az eljövendő időket sugárzó szemekkel és kapcsolódó fej- és kéztartással ábrázolja. Különös figyelmet érdemel a nagyságot ábrázoló, gyermek Krisztus ikonográfiái beállítása is. Ruházat: a palást bíborbrokát, aranyszálakkal beszőtt leveles, virágos díszítésű. A coloritja, azaz összes színek viszonya ígéretesen igazolja, hogy a kép keletkezése korában szőtt lyoni brokát korhű másolatáról van szó. A testet védő ing kék. A kép bal sarkában az 1759-es bejegyzés. A kép alkotása-