A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)
MÚVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Fehér József: Megyénk Nepomuki Szent János szobrai
kéken kartusos (gazdag díszítésű keretező ornamentika, melynek középrésze felirat, eímer, embléma vagy ábrázolás elhelyezésére szolgál), volutás (a jón oszlopfő csiga alakú díszítése) talapzatot alkalmaztak, bevésett kronosztikonnal. A másik ábrázolási típussal az oltárokon, festményeken, freskókon találkozunk. Itt fején birétummal, karingben, kezében feszülettel, dicsfénye körül 5 csillaggal ábrázolják, szájára helyezett ujjával a gyónási titok megtartására utal. Hétköznapi értelemben felfogható úgy is, hogy amikor emberek közé mégy, mindig gondold meg, mint mondassz. Vagy: ne szólj szám, nem fáj fejem . . . A fenti két fő típuson kívül találkozhatunk másfajta megjelenítésekkel is. Ezek ugyan nem helyi vonatkozásúak, de a teljesség kedvéért közöljük háromnak a leírását: Franz Anton Palkó (Boroszló, 1717-1766, Bécs): Nepomuki Szent János Vencel király előtt: Olaj, vászon. 90x38 cm. „A festő az 1740-cs években Eszterházy Imrének, Magyarország prímásának udvari festője Pozsonyban, ahol számos arcképet és oltárképet festett . . . Ez a festmény a historizáló legcndaábrázolások jeles darabja: a közép-európai területeken sokat és sokféleképpen megjelenített Nepomuki Szent Jánost nem szokásosan mutatja be. A legenda szerint IV. Vencel király a gyónási titok clárulására próbálta rávenni felesége gyóntatóját, hogy megtudja tőle, nem csalta-c meg a felesége. A kardra és a láncra mutatás fenyegetés, az apáti süveg viszont jutalmat helyez kilátásba. A színpadias kosztümbe öltöztetett király, a homályos boltozatok és a kárpitok történetieskedő hangulatot keltenek, mintha színházi jelenetet ábrázolt volna velük a festő. A kép korábban az újfalusi kastély kápolnáját díszítette."^ Sopron környéki szobrász (1760 körül): Nepomuki Szent János. Fa, 113 cm. Lövő, plébániatemplom. „A XVIII. század végi templom falán másodlagosan elhelyezett szoborpár, Nepomuki Szent János és Szent Vendue magasdomborművű alakja nyilván egy nagyobb szobrászati egység, esetleg több figurás oltár része volt. Nepomuki Szent János ritka megjelenítésben látható: szokásos magába mélyedt, keresztet tartó alakja mártírhalálára emlékeztetve a Moldva hídján térdepel, és különös naturalizmussal a hídpillérek között kicsorduló folyóvizet is ábrázolták. A hazai barokk szobrászatban eddig csak Ercsi Napomuki Szent János mcllékoltáráról és Perlak főoltárának egyik fülkéjéből volt ismert a hídon imádkozó szent motívuma ... A Lövőről - egykor Széchenyi-birtok származó, finoman meghajló, szabályos arcú, vékony kezű szent kecses testtartását a sok részlettel ábrázolt papi ruha könnyed redővetése kíséri, és a rocaille-díszekkel stilizált alsó rész is erősíti azt a feltevést, hogy a szobor a dunántúli plasztikának a stájer rokokó által meghatározott irányvonalába tartozik. A múlt századi színes festékréteg alól a restaurálás testszínnel kombinált leparanyozott, lüszteres felületet bontott ki." Német(?) szobrász a XVIII. század első feléből: Nepomuki Szent János. Fa, 45,5 cm. „A Galéria kisméretű büsztje a század folyamán kialakított ábrázolási típusok egyikének változata: a felhőre támaszkodó, angyalfejtől tartott könyv fölött imádkozó szent hajadonfőtt - sapkája a könyv mellett letéve -, szokásos prémes gallérjában látható. Másutt - leggyakrabban - a kezében tartott feszület az attribútuma. Az aprólékosan megmunkált, cizellált finomságú arc, az iparművészeti tárgyakéhoz hasonló dekoratív részletesség a délnémet rokokó plasztikájára emlékeztet. Az eredeti festékréteg elpusztult, és nincsenek ismereteink a szobor származási helyéről, hajdani rendeltetéséről sem." Mivel e szobor megyénkben és másutt is igen gyakori, az idők során sok humoros történet, anekdota született vele kapcsolatban és forog azóta is közszájon. Egy századfordulós és egy újabb keletű „sztori" legyen erre példánk. Az újhelyi szoborral kapcsolatos az egyik, Borovszky Zemplén vármegyei monográfiája közli: „A hídon innen áll Szent Jánosnak . . . kőszobra, melyhez jóízű eset fűződik, s ennek hőse néhai Boruth Elemér, az ismert nevű költő. A szobor ugyanis desperátus, elhanyagolt állapotban lé-