A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Hankóczi Gyula: „Matyó kalap a bridzskártyán" (Újságcikkek a mezőkövesdi viselet történetéhez)

Nyugodjunk bele tehát abba, hogy a mai matyó legénykalap igenis eredeti matyó népviselet. Ha az idegenek szemében szokatlan is, ha megmosolyogják is, nem baj. Sokszor tapasztaltam, hogy megmosolyogják, bizarrnak tartják a gatyát és a lobogós, nehéz hímzésű ingujjat is. Ez azonban nem ok arra, hogy üldözőbe vegyük ezeket a ruhadarabokat. Ne vegyük üldözőbe a matyó kalapot sem, amely sajnos, a mai bricscsznadrágos, szvettercs világban sokszor már az egyetlen valóban eredeti népviseleti ruhadarabja a matyó legénynek. En őszintén megmondom, nem tartom hasznosnak éppen annak a célnak érdekében, amely a cikkíró urat vezette, a népen kívül állók ilyen irányú beavatkozását. Különösen pedig, egyenesen veszedelmesnek tartom bármely népviseleti darabnak és ezzel viselőjének nevetségessé tételét, még a legnemesebb szándékbői is. Mit érünk cl vele? . . . Ma ott vagyunk máris, hogy a matyó legény nem megy végig az utcán gatyában, lobogós ingujjban, nehogy . . . kinevessék. Pedig két évtizeddel ezelőtt, ünnep délelőttjén egy félvilágért sem jelent volna meg nyilvánosan ezek nélkül. Sokan vagyunk talán, akik úgy véljük, hogy ez a mostmár több évtizede használt, valóban eredeti és a nép ízléséből fakadt kalapforma jobban egészíti ki a matyó népviseletet, mint az ezelőtt viselt bármelyik kalapforma. Ne bántsuk, sőt védjük, mert. . . eredeti, mert matyó, mert nincsen mihez visszamenni, ha ezt levesszük a matyó legény fejéről." Természetesen az említett újságok Mezőkövesd és környéke régi életének számos más területéről, így a hímzésről, az étkezésről, a summásságról, egyes helyi intézmények kialakulásáról is számos megfigyelést tartalmaznak. Ezekkel talán majd később foglalkozunk. HANKÓCZI GYULA JEGYZETEK 1. Munkácsy Mihály Mező-Kövcsdcn. Mező-Kövesd és Vidéke 19(H). május 13., 2.; Festőművész Mező-Kövesdcn. Mező-Kövesd és Vidéke \903. február 14., 2'.; Festőművészek Mezőkövesden. Mezőkövesd és Vidéke 1907. november 3., 2.; Művészi festmények . . . Mezőkövesd és Vidéke 1912. október 13., 3.; Gimes kiállítás. Mezőkövesd és Vidéke 1912. október 27., 2. A számtalan képcslaphirdetést nem soroljuk föl. 2. A Borsod cikkei: Mahunka Imre: A fényűzés ellen. 1921. április 2., 2-3.; mi.: A fényűzés ellen. 1921. április 30., 2.; A fényűzés. 1922. augusztus 19. 2-3.; Peczina Endre: A fényűzés. 1922. szcptcmbcr.9. 1-2.; Jámbor László S. J.: Harc a fényűzés ellen. 1925. február 14., 1.; mi.: A „ragyogó" halála. 1925. február 14., 2.; Mahunka Imre: 1925. február hó 25. Hamvazószerda. 1925. február 21., 1.; Megindul a harc a „ragyogó" ellen. 1925. február 21., 1-2.; E.: Farkas Borika „ragyogó"-ja. 1925. február 21., 3.; Mahunka Imre: Mezőkövesd példája. 1925. február 28., l.;mi.: Előkészületek a nagy napra. A „ragyogó" utolsó napjai. 1925. február 28., 1-2.; Demeter József: Garabonciás üzenete. 1925. február 28., 3.; Vissza az eredeti matyó népviselethez. 1925. március 14., 3.; Ország-világa „ragyogó"-ról I. 1925. március 14., 1. a hatodik rész április 18-án jelent meg; Ragyogó nélküli és verekedés nélküli táncmulatságok. 1925. április 18., 3.; -y -a: Néphatározat. 1925. május 2., 1.; A Mezőkövesd és Vidéke vonatkozó cikkei: Sz. L.: A „ragyogó". 1925. február 15., 1.; Népgyűlések a „ragyogó" ügyében. 1925. február 22., 3.; A „ragyogó" halála. 1925. március 1., 2. Vö.: Fügedi Márta: A ragyogóégetés Mezőkövesden. A Herman Ottó Múzeum Közleményei 14., Miskolc, 1975. 83-89. 3. Néhány cím a Borsodból: Az igazi szép népviselet. 1926. január 16., 1-2.; mi.: Nevezetes évforduló. 1926. február 13., 1-2.; A magyar hímző-háziiparról. 1926. május 29., 1.; Jámbor László S. J.: Újra kísért a ragyogó? 1932. március 12., 2.; Ragyogóégetés . . . 1935. március 9., 2.; A zsidó élelmesség újra előszedte a ragyogókat! 1942. március 28., 1-2.; Mezőkövesdi matyó népviseletnél a gazdasági életre káros túltengések megszüntetése ügyében . . . Mezőkövesdi Újság 1942. április 2., 2. 4. Matyóföld. Mezőkövesdi Újság 1929. június 2., 1-2.; Móricz Zsigmond: Mezőkövesdi búcsú. Mezőkövesdi Újság 1929. június 23., 1-2.; Matyó lányok, menyecskék és az aranyfog. Mezőkövesdi Újság 1934. január 21., 3. 5. A művészi kuzsuhímzés megmentése . . . Mezőkövesdés Vidéke 1922. április 30., 2. ; a Borsod cikkei: Galántai Fekete Béla: A Matyóhímzcs (sic!) válsága. 1929. szeptember 7., 2.; -s: Hendcrgő vagy kerékpár? 1929. október 19., 2.; Kiss István: A matyókhoz. 1930. augusztus 9., 3.; Mentsük meg Mezőkövesd népviseletét. 1936. július 4., 1.; Szól a vészharang. 1936. október 31., 2.; Jámbor László S. J.: A népviselet megmentése. Felvilágosító szó. 1936. november 14., 2.; Kong a vészharang. 1936. november 28., 1.; Húsvétra itt a „korozsma"! 1936. január 2., 1-2.; Matyóvisclct (sic!). 1937. március 13., 3.; P. Jámbor László . . . 1937. március27., 2.; D. J.: Népviseleti ruhadíjazás Mezőkövesden. 1940. augusztus 31., 3.; Matyó múlt a kötélen. 1943. december 11., 2. ; a Mezőkövesdi Újság vonatkozó cikkei: A matyó népviselet és a Nemzeti Munkahét. 1934. szeptember 30., 1-2. ; Várallyay Gyula: Mentsük meg a matyó népviseletet. 1934. október 7., 2-3. ; Várallyay Gyula: Beszámoló a matyó népviseleti vcrscnydíjazásról. 1934. október 14., 1-2.; Sz. L.: Matyó népviselet. 1934. október 14., 2-3.; Várallyay Gyula: Matyóság-Matyóföld. Beköszöntő. 1934. október21., 1-2.; Várallyay Gyula: Matyóság - Matyóföld. Levél minden Mezőkövesdihez (sic!). 1934. október 28., 2.; Mentsük meg Mczőkö-