A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szabadfalvi József: 1816-ban Miskolcon megjelent méhészkönyv

VIII. Rész. Az eresztésről, vagy rajzásról-Pag53. IX. Rész. Méheknek ellenségiről - Pag 73. X. Rész. Mag Méh, téli gondviselésről - Pag 67. A munka eredetéről, pontosabban forrásairól a következőket írja: „Ezeket pedig régi, és új meg ért, sok esztendeig méhészkedésben forgott tudósoktúl hallottam, láttam, s' magam vékony experimentiámbúl írtam . . ."A szövegben nem hivatkozik sem ókori római, sem nyugati szerzőkre. Munkájukat valószínűleg ismerte, de csak azt ír(hat)ta le, amit maga is tapasztalt. A következő néhány évtizedben, tehát 1759 és 1820 között, jónéhány méhészkönyv jelent meg Magyarországon a Székelyföldtől Pozsonyig, némelyik több kiadásban. A következőben csak a legfontosabbakat említem. A legkorábbi méhészkönyvek Erdélyben jelentek meg, így pl. Szigeti Gyula és Széki Vesmás Márton munkája 1763-ban ill. 1774-ben Kolozsváron: Handerla György méhészkönyve 1775-ben Pozsonyban jelent meg.

7 Igen sok és fontos méhészkönyv látott napvilágot az 1790-es években. Addig míg a korábbiak erőteljesebben támaszkodtak ókori auktorokra vagy nyugati forrásokra, az újabbak önállóbbaknak és okszerűbbeknek tűnnek. 1792-ben Debrecenben jelent meg Ravaszdi András és Nemes Csáti Szabó György, 1795-ben Pesten Szuhányi János alsószentgyörgyi káplán könyve.

8 A XVIII. század végének és a XIX. század elejének legkiválóbb gazdasági szakírói, így pl. Nagyvad János és kisszántói Pethe Ferentz általában nagyobb gazdasági szakmunkáik egy-egy könyvnyi terjedelmű fejezetében foglalkoztak a korszerű méhészeti szakismeretek összefoglalásával.

9 Az 1918. évben három, már valóban szakszerű elveket is tartalmazó könyv jelent meg: Márton Gábor: Gazdaságos méhtartás. Győr, 1816.: Czövek István: Legújabb 's hasznosabb méhész könyv. Pest, 1816.: Kaló Péter: A méhtartásnak különféle tartományokra, környékekre stb. alkalmazott módgya. Eger, 1816. 1816-ban jelent meg Miskolcon Csaplovics János könyve a következő címoldallal: „A' Méhtartásnak uj, - könnyű, - és Hasznos módja Kettős Köpűkben.| Az ugy nevezett Magazin-Köpükben, - és Kasokban való Méhtartás' különös tekintete mellett minden Méh-Kedvelőnek ajánlja| Csaplovics János, | Gróf Schönborn' Centrális Directiója Tanátsossa, és a' magyar-Országi Majorátusi: -Munkátsi-és Szent-Miklósi Uradalmainak Ispectora, a' Cs. és K. Bétsi Mezei-Gazdaságot tárgyazó, - és a' Hálái Természetvizsgáló Tudós Társaságoknak valóságos tagja, 's több T. N. Vármegyének Törvényszéki bírája. I Német nyomtatás után megjobbított 's bővített Első Kiadás, Egy RézTábla nyomással, j Omnia probate !| Fordította Magyarra Sz. Szent-Iványi László: Több T. Uradalmak' Számvevője, és T. N. Thúrócz Vármegye' Tábla-Bírája.| Miskolczon, Nyomtatódott Nemes Szigethy Mihály' Költségével, és Betűivel, 1816-dik Esztendőben" (1. kép). . Essék szó először a szerzőről: Életére és munkásságára a legtöbb adatot még mindig Szinnyei József írói lexikonának II. kötetében találjuk.

10 A régi nagy lexikonok is innen merítettek, s ezek néhány kiemelt adatát őrzik az újabbak is. A szakkutatás is csak két-három fő művét citálja néha, teljes tevékenységének feltárása és értékelése még megoldandó feladat. Méhészeti szakmunkáját sem igen ismerjük, noha azt az intenziválódó méhészeti szakirodalom egyik jeles darabjának tekinthetjük. Nevét életében sem írták következetesen (Csaplovics, Csaplovits), s mivel jobbára latinul és németül írt keresztnevét is ennek megfelelően többféleképpen olvashatjuk. 1780. szeptember 21-én született Hont megyében, Felső-Pribélen. Iskoláinak végeztével, 1804-ben törvénygyakornok lett Besztercebányán, 1805-ben ügyvédi vizsgát tett. 1808-ban Bécsben keresett állást, 1809-től Szlavóniában, Pankrácon a görög püspökség ügyvédje. 1813-ban gróf Schönborn Fülöp gazdasági tanácsosa, a munkácsi és a