A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF EMLÉKEZETE - Szabó Júlia: Tanulmány és kompozíció Nemes Lampérth József festészetében

A sorsdöntő bejelentés után mégsem következik be változás sem stílusában, sem műfajaiban, sem technikájában. Mivel éppen ebben a levélben ír „Platónnak kristálytisztaságú, mély és hatalmas dialógusairól", úgy véljük, nem tévedés, ha a „saját mondanivaló elmondását" az ideához közelítve, a korábbi mondanivalók ismétlésében és a formák csiszolásában látjuk Nemes Lampérth pályáján.

42 Ekkor festi nagyméretű tájképeit a Gellérthegy lejtőjén látható házcsoportokról, ezután készül Kolozsvárott monumentális tájrajzsorozata. Leveleiben sokat ír munkájáról, ugyanakkor megjelennek személyes konfliktusai is. Állapotát szépen, egyszerűen jellemzi 1917. aug. 20-án írt levelében: „csak az emberektől távolodom folyton a saját nagy egyedüllétembe."

43 Ez a nagy egyedüllét elkíséri Nemes Lampérthot az aktivisták rendezvényeire, oktatói pályáján a Tanácsköztársaság festőiskolájába, látogatásain a Szépművészeti Múzeumba, majd teljesen körülveszi az 1920-21-es berlini emigrációjában. Nemes Lampérth berlini tartózkodása alatt is korábbi párizsi, kolozsvári, trencsénteplici tájait festi meg újra. 1921-ben készült Szajna-híd című festményén

44 az alsó rétegekből kivillanó színek jelzik, hogy először élénk sárgákat, vöröset és tüzes kéket festett a kartonlapra, majd fekete tussal az egész képfelületet egyre sűrűbb és sűrűbb feketeséggé festette át. Az egyik Berlinben készült, de kolozsvári városrészletet ábrázoló színes tusfestményén barna-fekete házak és gyökeréből kifordult narancsvörös fa látható.

45 A képek feloldhatatlan konfliktusokat közvetítenek, s mégis elfojtottabb hangon szólnak, mint a kitárulkozó expresszionista tájképek. Nemes Lampérth József Berlinben is idegennek érzi magát, s amikor egy magángyűjtő meghívására Stockholmba kerül, ott sem találja meg a helyét. Betegen, felbomlott pszichikummal kerül haza Budapestre, az angyalföldi elmegyógyintézetbe, majd onnan Sátoraljaújhelyre. Angyalföldön, ahol már korábban is megfordult egy ideig, még tudjuk, hogy dolgozik, ápolt társairól, ápolónőjéről és az épületről készít rajzokat.

46 Az expresszionista stílus jajkiáltásnak nevezett fordulatai személyes tragédia kibomlásaként jelennek meg művészetében. Ekkor már nem merül fel számára a korábban még érezhető utópikus hit, a jövőben való bizakodás, az emberiség és a kisebb közösség, a nemzet számára remélt hallelujázó feloldódás és egy új világba vetett hit. Sokkal erősebben megfigyelhető késői műveiben a feloldhatatlan ellentétek, megkeményedett és megmerevedett lelkiállapotok tükröződése. Rajzain a zárt konstrukciójú, egyszerű elemekből felépített világot saját talajvesztése nem törte össze, hanem még szuggesztívebb, még keményebb formarend alkotójává tette. így vált az 1924-ben Sátoraljaújhelyen tüdővészben meghalt fiatal művész a XX. századi magyar művészet egyik klasszikusává, mint Ferenczy Béni egyik levelében Adyt idézve elnevezte, egyik „muszáj Herkulesévé".

47 SZABÓ JÚLIA JEGYZETEK 1. Kállai Ernő: Új magyar piktúra. Budapest, 1926. 77-79.; Molnár Zsuzsa: Nemes Lampérth József. Budapest, 1967.; Mezei Ottó: Nemes Lampérth József. Budapest, 1984.; Magyar művészet 1890-1919. (Szerk. Németh Lajos), Budapest, 1982. 2. Szíj Béla: Nemes Lampérth József kiadatlan levelei. Képzőművészeti Almanach 3. Budapest, 1972.; Horváth Béla: Nemes Lampérth József leveleiből. Művészettörténeti tanulmányok. Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve. 1956-58. Budapest, 1960. 3. Karádi Éva-Vezér Erzsébet: A Vasárnapi Kör. Budapest, 1980.; Die ungarische Kunstgeschichte und die Wiener Schule. 1846-1930. Katalógus. (Szerk. Marosi Ernő). Budapest, 1983.