A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZÁZ ÉVE SZÜLETETT MARJALAKI KISS LAJOS - Frisnyák Sándor: Marjalaki Kiss Lajos a tanár és a földrajzi tankönyvíró

3. kép. Földrajz tankönyvsorozatának I. és V. kötete Igen emlékezetesek a tantermen kívül tartott történelemórái, a tanulmányi séták és a kirándulások. A történelem alapvető forrásait, az írásos és tárgyi dokumentumokat a levéltárban és a múzeumban mutatta be szakszerű magyarázatokkal kiegészítve. Az ősember életét a Szeleta-barlangban és az avasi tanulmányi sétán, a kalcedonpadokat feltáró ősemberi bányagödrök mellett, az Anjou-kort a diósgyőri várban foglalta össze, a múltat idéző környezetben életközeibe hozva a történelmet. Az 1944-től 1948-ig terjedő időben a körülmények nem kedveztek az iskolai tanulmányi kirándulások szervezésének. Ennek ellenére többször voltunk félnapos tanulmányi kiránduláson, pl. Sajószentpéteren és Boldván, Ónodon és a Muhi-pusztán, a szentléleki kolostorromoknál stb. . Földrajzóráin - a tanterv leíró, enciklopédikus jellegével ellentétben - a jelenségek és a folyamatok össszefüggésrendszerét, a változások okait is feltárta. Természetesen a topográfiai ismereteket megkövetelte, a mai általános iskolai névanyagnál lényegesen többet kellett megtanulnunk. Történelem- és földrajzóráin a személyes élmények (pl. hazai és külföldi utazási tapasztalatai, levéltári vagy régészeti kutatómunkája, híres emberekkel való barátkozása stb.) úgy épültek be a tanóra menetébe, hogy azok a mondanivaló hitelét növelték és nem hatott dicsekvésnek. A Kárpát-medence földrajzának tanításakor - azon felül, hogy valóságismerete alapján igen színes képet rajzolt a tájakról, a városokról és az itt élő etnikumokról - a népek egymásra utaltságát, az együttműködésük fontosságát hirdette. Azt is gyakran hangoztatta, hogy a Kárpát-medence, mint kultúrtáj, a magyarság és az együtt élő népek közös történelmi eredménye.