A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZÁZ ÉVE SZÜLETETT MARJALAKI KISS LAJOS - Csorba Csaba: Marjalaki Kiss Lajos - Miskolc város történetének kutatója

Marjalaki Kiss Lajos, Miskolc város történetének kutatója Egy tudós tanár négy évtizedet átívelő történészeti pályafutásának áttekintése szükségszerűen nemcsak egy életmű megmérettetését jelenti, hanem a kor, a közeg, jelen esetben egy város tükörképe is. 1919-ben mint érett ember, gyakorlott földrajz-történelem szakos tanár érkezett 32 évesen Marjalaki Kiss Lajos Miskolc városába. Szakberkekben, nyelvészek-földrajzkutatók között neve már nem teljesen ismeretlen,

1 de történészként igazán Miskolcon teszi le a névjegyét 1925-ben, a miskolci mészáros céh történetével. Több mint három évtizeden át nem változtat munkahelyet, megmarad kezdettől fogva a miskolci II. számú állami polgári fiúiskola tanárának. Tanít, földrajzi tankönyveket ír a polgári iskolák számára, történeti, régészeti nyelvtörténeti és földrajzi kutatásokkal foglalkozik. Historikusi életműve területileg jól behatárolható, szinte kizárólag Miskolchoz kapcsolódik. Történeti munkássága első szakasza az 1925-1943 közötti időszakra esik. Majd egy évtizedes publikációs szünet után 1950-es évek közepétől 1963-ig ívelő publikáló szakasz következik. Ezt követően - súlyosbodó betegsége miatt már csak elszórtan jelentek meg írásai; életében az utolsó 1966-ban. Marjalaki öt évtizede viharos időszak Miskolc város történetében. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is jelent, hogy Miskolcra érkeztekor egy félszázezres város fogadja, s mikor teste végső nyugvóhelyére, az avasi református temető földjébe kerül, a város lakossága a 200 ezerhez közelít. A várostörténeti kutatás, s benne magának a kutatónak a helyzete, sorsa mindvégig mostoha. A körülmények, a lehetőségek sosem kényeztették el azokat, akik ebben a városban a históriával való foglalatosságra adták a fejüket. Viszonylag későn (1899-ben) alakult meg a múzeum, s képtelen volt olyan pénzügyi alapra szert tenni, amely lehetővé tette volna gyűjteményének és könyvtárának igazán intenzív fejlesztését. Rendszeres publikációs fórumot pedig 1955-ig még kevésbé volt képes biztosítani. A Horthy-korszak második felében fokozatosan hanyatló Lévay József Közművelődési Egyesület, a közönybe hulló folyóiratalapítások, a létéért küzdő, Eperjesről 1919-ben ide települt Jogakadémia, a perifériára szoruló városi és megyei levéltár jelentették a kutatás közegét Marjalaki Kiss Lajos számára, a két világháború között. 1945 után egy évtizedet kellett várnia, míg - a múzeum révén - rendszeres publikációs fórumhoz jut. Később a Borsodi Szemle hasábjain is ott sorjáznak írásai. Hatvanas-hetvenes évei fordulóján teljesedik ki történetírói munkássága. Legértékesebb, időtálló alkotásai zöme ekkor születik, ekkor dolgozza fel ismét a korábbi évtizedek témáit is. Marjalaki Kiss Lajos életpályájának értékeléséhez, megértéséhez az is szükséges, hogy néhány szót ejtsünk a hajdani pályatársakról is. Amikor Miskolcra került, még viszonylag friss volt a város ötkötetes monográfiájának emléke, amelynek sorozatát re-