A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Castrum Novum 1-2. (Bodnár Mónika)

Érsekújvári Járási Múzeum gyűjteményében megtalálható második világháborús kézi lőfegyverek részletes leírását adja. A történeti írások után a néprajzi tanulmányok következnek. Procházková Mária két településen, a szlovák Kisváradon (Nitriansky Hrádok) és a magyar Zsitvabesenyőn (Besenov) ugyanazon témakörben, a tavaszi körtáncok és játékok területén végzett kutatásainak eredményét adja. Munkájában részletesen ismerteti mindkét község tavaszváró, tavaszhívogató szokásait, játékait, s ezeket összehasonlítva, arra a végkövetkeztetésre jut, hogy „a tavaszi körtáncok és játékok szláv eredetűek" (167). Véleménye szerint ezen megállapítását látszik igazolni, hogy „Dömötör Tekla, a Magyar népszokások c. munkájában tavaszi játékokkal egyáltalán nem foglalkozik. Manga János is csak alsó Nyitra-vidéki szlovák énekszövegeket idéz, ellentétben a szovjet néprajzi irodalommal, mely e témára kellő figyelmet fordít, mivel a keleti és a délszlávok szokásvilágában jelentős helyet foglal el." (168) Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy ha egy jelenség a fellelt szakirodalomban nem fordul elő, az nem jelenti feltétlenül annak hiányát. Az is lehetséges, hogy a szóban forgó jelenség elkerülte a kutatók figyelmét, vagy mind ez idáig nem tulajdonítottak neki túlzott jelentőséget. Erre jó példa a magyar néprajzi irodalomból is kínálkozik. Sokáig azt állították a kutatók, hogy - a vallási eredetű játékokat nem számítva magyar népi színjátszás nem volt. E tétel cáfolataként a közelmúltban jelent meg a berettyóújfalui Bihari Múzeum kiadványaként Ujváry Zoltán: Játék és maszk című háromkötetes munkája (Debrecen, 1983.), melyben többek között tavaszi maszkos játékok leírása is szerepel, bár ezek kétségkívül más jellegűek, mint amilyet Procházková Mária ismertet. Két további néprajzi munka is helyet kapott a kötetben. Gudmonné Fülöp Ilona egy vegyes nemzetiségű település. Nagylót (Vefké Lovce) szlovák lakosságának népviseletét tekinti át; Liszka József pedig a kisújfalusi (Nová Vieska) szőlőhegy népi építészeti emlékeit mutatja be. Az Évkönyv 2. kötetét Kadlecíková Melánia írása zárja, ami a járás településeinek történeti kutatásához felhasználható levéltári forrásokra hívja fel a figyelmet. A Castrum Novum két kötetéről elmondható, hogy igényesen megszerkesztett, szép kivitelezésű, tartalmas könyvet vehet kezébe az olvasó. A magyar szakemberek külön örömére szolgál, hogy az Évkönyv kétnyelvű, ugyanis az egyes tanulmányok - ha nem szó szerinti, teljes fordítást találunk utánuk - bőséges magyar összefoglalóval záródnak. Ez igazán örvendetes tény, s még inkább az, mivel nem egyedülálló jelenségről van szó. Mint azt Markus Michal ismertetéséből megtudhattuk (HOMKözl. 23. 1985. 168.), Ján Gallo: Muránska Zdychava (Rimavská Sobota, 1983.) című falumonográfiája is tartalmaz magyar összefoglalót. így hát a debreceni KLTE Néprajzi Tanszékének gyakorlata (kiadványaiban szlovák összefoglalók) nem maradt válasz nélkül. BODNÁR MÓNIKA