A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Zbornik Baníckeho Múzea v Roznave - 1984. (Bodnár Mónika)

fejeződik ki. Csak egy példa, a haluska étel nevei: zgance, ganze, floncky, buchty, hrbáne, halusky hádzené. Természetesen ezeknek a terminológiáknak a vizsgálata többszempontú elemzést kíván. Rastislava Stolicná a napi kétszeri és háromszori étkezés alakulását mutatja be. Milan Chlebana a Trencsény környéki pásztorok ételeiről, élelmiszer-beszerzéséről tájékoztat. Ján Koma a magyarországi tirpákok közkedvelt ételeit sorolja fel. Rögtön szembetűnik, hogy mivel az említettek hétköznapi ételek, alig különböznek az Alföld más tájain élő emberekétől. A különbség, a különlegesség csak a hegyvidéki táplálkozási kultúra viszonylatában jelenthet érdekességet. J if ina Todorová már összehasonlító szándékkal vizsgálja a hegyvidéki és a sík vidéki települések táplálkozását. Megállapításaira érdemes odafigyelni. Mivel a 17 tanulmányra még egymondatos ismertetéssel sem tudunk kitérni, csupán jelezni szeretnénk, hogy még Cenek Adamec a valasski gyerekeknek a helytelen táplálkozás következményeiről, Miroslava Ludovíková a repatriált lakosok karácsonyi ünnepi ételeiről, Viera Abelová a lakodalmi és keresztelői kalácsokról, Jarmila Palicková az ételek esztétikai hatásáról, Michal' Markus illemtanról, Sylvia Dillnbergerová az asztalhasználatról, Erna Kahounová-Drábiková a zöldségfélék tartósításáról, Jizí Langer a tűzhelyekről és Petr Sulef Gallas írásaiban olvasható népi ételekről ír ebben a kiadványban. Az Agricultura Carpatica III. mint látjuk, tematikájában szerteágazó táplálkozástanulmányok füzére. Vitathatatlan érdeme, hogy maga köré gyűjtötte a népi táplálkozást vizsgáló kutatókat, tükörképet nyújt a csehszlovák szomszédaink táplálkozáskutatásainak mai helyzetéről, eredményeiről és szervezettségéről. Példának is tekinthetjük egy magyar táplálkozáskutatás tanulmánykötetéhez. BŐDI ERZSÉBET Zborník Baníckeho muzea v Roziíave -1984. (A Rozsnyói Bányászmúzeum Évkönyve - 1984) 85 p. + képmelléklet Mint már arról hírt adtunk, a Rozsnyói Bányászmúzeum 1983-ban ünnepelte alapításának 80. évfordulóját. Ebből az alkalomból jelent meg Évkönyvük 1. kötete (ismertetése: HOM Közi. 23. 1985. 172.). E nemes kezdeményezés folytatásaként 1984-es datálással napvilágot látott a 2. kötet is, amely kivitelezésben, nyomdatechnikában már felülmúlja az elsőt, bár ez a folyamat még fokozható. Részben még e második kötetet is az évforduló jegyében szerkesztették, ugyanis itt olvashatjuk Hiciar, Ján, a Járási Nemzeti Bizottság elnökhelyettesének ünnepi beszédét, ami a Rozsnyói Bányászmúzeum megalakulásának 80. évfordulójára rendezett ünnepségen hangzott el. A többi tanulmányt olvasva is megállapíthatjuk, hogy ez a kötet szerves folytatása az elsőnek. A két szerzőgárda nagyjából azonos, s a második kötet tanulmányai szinte egytől-egyig az első kötet tanulmányainak folytatásai. Ez mondható el Csobádi József írásáról is, aki a rozsnyói járás múzeumi jellegű intézményeiről, keletkezésükről és jellegzetességeikről szól. A múzeumi jellegű intézmények két típusát különbözteti meg, ezek az emlékszobák és a jórészt csak „belső", „házi" igényeket kielégítő forradalmi emléksarkok.