A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

MÚZEUMTÖRTÉNET-MUZEOLÓGIA - Ujváry Zoltán: Gömör honismereti kutatásának történetéből

Gömör honismereti kutatásának történetéből Kis országunk végvidékének, a már majdnem feledésbe merült tenyérnyi országrésznek, 21 gömöri falunak a történetében rendkívül jelentős ez a mai nap itt Putnokon, ahol olyan kulturális intézmény tárja ki kapuját, amely a történeti Magyarország egyik legnagyobb megyéjének, a hajdanvolt Gömörnek a kulturális emlékeit teszi hivatottá felidézni népünk és a világ előtt. Nekem és nekünk, akik gömöriek vagyunk, és mindazoknak, akiknek kedves e táj és népe, különösen jelentős a mai esemény. Gömöri kutatásainkat intézményi keretek között 1979-ben kezdtük, s már akkor felmerült a múzeum létesítésének a gondolata. Most, amikor ez az intézmény megnyílik, engedjék meg, hogy itt a bevezető összejövetelünkön, a múlt eredményeiről, a jövő feladatairól szólva mindenekelőtt hadd emlékezzem elődeinkre, azokra az emberekre, akik már egyszer hasonlóan nagy lelkesedéssel létrehozták az akkori Gömör-Kishont vármegye múzeumát. Több mint száz éve, 1882-ben Rimaszombatban indult meg az a mozgalom, amelynek a célja a vármegye történelmi relikviáinak és művészeti kincseinek az összegyűjtése volt. Néhány hónap alatt Gömör legértékesebb tárgyai kerültek a gyűjteménybe és azokat még abban az évben kiállították. Az egykorú beszámoló szerint a múzeum alapját 95 adományozó 568 tárggyal vetette meg. De, természetesen, az első múzeum alapítóinak sem ment minden könnyen. Az épülettel éppen úgy gond-baj volt, a múzeum végső helyére csak 1902-ben került. Figyeljünk arra, mit mondott ki a múzeumi alapszabály 5. §-a: „A múzeum összes fölszereléseivel és alapítványaival együtt Gömör-Kishontvármegye elidegeníthetetlen örök tulajdona s mint ilyen Gömörmegyei múzeum név alatt a közcélokat szolgáló vármegyei intézmények közé tartozik." Tekintsük most úgy, hogy mindent elölről kellett, kell kezdenünk! Mintha csak jóslatként írta volna a múzeum első igazgatója, a fáradhatatlan Fábry János: „A valódi cél, hogy Gömör-Kishontvármegyének magához és nagy múltjához méltó múzeuma legyen, még távol jövőben van. Éppen ezért lépésről lépésre közeledjünk e cél felé s készítsük el a talajt az intézet fölvirágoztatásához. Folytassuk tehát a munkát ezen a nyomon azzal a kitartó lelkesedéssel és igaz önzetlenséggel, melyet az ügy méltán megérdemel. Vonjuk körébe azon elemeket, melyeknek talán eddig tudomásunk sem volt a múzeum létezéséről és azokat, amelyek eddig távol tartották magukat a megindult munkától. Minden gömörmegyeinek ez közös érdeke." Ez ma is közös célunk. Amikor a gömöri honismereti kutatások korai képviselőinek, hajdani elődeinek az eredményeit tekintjük át, elsőként Bartholomaides Ladislaus hatalmas anyagot magába ölelő munkáját, az 1806-1808-ban megjelent latin nyelvű gömöri honismereti művét Előadás a Gömöri Múzeum megnyitása alkalmával rendezett tanácskozáson